Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Kertészkedjünk! Gyümölcsből készíthető finomságok

Gyümölcsaszalás: Ez a legrégebbi élelmiszertartósítási módszer, mindössze napfényre és melegre van szükségünk. Az aszalás során a kezelt gyümölcs összetöpped, elveszti víztartalmának és tömegének nagy részét. Nem kell hozzá cukor, tartósítószer, sem adalékanyag. Ezzel az eljárással csak a nedvességet vonjuk ki az élelmiszerekből, a rost és ásványi anyag tartalom nagy része megmarad.

Napon akkor aszaljunk, ha széltől védett, pormentes hely áll rendelkezésünkre. Az anyagot tegyük tálcára, és takarjuk le, mert meg kell védenünk a terményeket a bogaraktól, legyektől is.

Van, hogy az időjárás miatt először napon, majd a sütőben végezzük a szikkasztást. Vannak, akik kifejezetten csak sütőben aszalnak.

Ha eldöntöttük, hogy melyik eljárást fogjuk alkalmazni, akkor ideje meghatározni azt a gyümölcsöt, melyet aszalni szeretnénk. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden gyümölcs aszalható; szilva, alma, körte, meggy, bodzabogyó, cseresznye, áfonya, kajszibarack, ribiszke, szamóca.

A terményt meg kell tisztítani és meg kell mosni, le kell csöpögtetni. Penészes gyümölcsből nem lehet fogyasztható aszalványt készíteni. Például az almát, vagy a körtét fel kell aprítani, karikára vágni, kockázni. A gyümölcsöket érdemes meghámozni, kimagozni. Fontos, hogy a szilva szárát ne távolítsuk el, mert akkor aszalás közben elfolyik a legértékesebb, cukros leve, íztelenné, rágóssá válik.

Az aszalást akkor fejezzük be, amikor a gyümölcs összenyomva már nem enged levet, és az egyes darabok rugalmasan szétválnak, illetve kettétörnek. Az aszalványokat hűvös, szellős, száraz helyen tárolhatjuk tiszta vászonzacskóban vászon vagy papírzacskóban, akár tavaszig.

Miért is egészséges?

Az aszalt alma a benne lévő pektinnek köszönhetően tisztítja a májat és a bélrendszert, emeli a vércukorszintet, regenerálja a bőrünket.

Az aszalt barack lassítja az öregedési folyamatot, megelőzi a daganatos megbetegedések kialakulását, mérsékli a magas vérnyomást.

Az aszalt szilva serkenti az agyműködést. A legjobb vértisztító és emésztést serkentő aszalvány, továbbá jó szívritmus szabályzó, mivel sok vasat tartalmaz.

Lekvárfőzés rejtelmei: Lekvárt szinte minden gyümölcsből készíthetünk. A legkedveltebb ízek közé tartozik a barack, eper, málna, szilva és a feketeszeder. A gyümölcs akkor jó, ha kicsit túlérett, hiszen így koncentráltabban tartalmaz természetes gyümölcscukrot. Ha édes, nem annyira lédús gyümölcsből készítjük a lekvárt, mint amilyen az eper vagy a sárgabarack, akkor egy kiló megtisztított gyümölcshöz legfeljebb 50 deka kristálycukrot kell számolni. A cukor helyett használhatunk édesítőt is. A lédúsabbak, mint a szőlő, a dinnye vagy a málna, már 60 dekagrammnyi cukrot igényelnek kilónként. Vegyes lekvár készítésekor kétféle édes gyümölcshöz már a gyümölcshús súlyának a fele is elegendő a cukorból.

Vannak olyan receptek is (például a francia dzsemek), amelyek teljesen mellőzik a cukrot. Tudni kell azonban, hogy a lekvárban ez szolgál fő tartósítószerként. Cukor nélküli főzésre legalkalmasabb gyümölcsök a szilva, a szőlő és a cseresznye.

A főzés időtartama a gyümölcs víztartalmától függően húsz perctől akár másfél óráig is terjedhet. A tetején képződött habot mindig szedjük le! Ha már elég sűrű a lekvár, akkor készen is van. A csatos vagy csavaros, fémtetejű üvegek alkalmasak a legjobban a lekvárok tárolására.

Melyik gyümölcsöt mikor rakjuk el?

Kompót: Befőttet, kompótot készíteni manapság divatos dolog. Az alapvető különbség a kettő között az, hogy a kompótot készítés után azonnal megeszed, a befőttet nem. Bővebben, a kompótnál a gyümölcsöt a fűszerekkel és cukros lével együtt főzzük meg, nem használunk tartósító szert. Hűtés után azonnal fogyasztjuk.

A befőtt sűrű cukoroldattal feltöltött, befőzéssel tartósított gyümölcs. Készítés után eltesszük, majd később fogyasztjuk.

A gyümölcsöket előbb mossuk alaposan meg, majd a hámozást követően távolítsuk el a magházakat. A gyümölcsöt kockázzuk fel. Ezután tegyük oda főni. Annyi vizet öntsünk rá, hogy ellepje a gyümölcsöt. Ízesíthetjük citromlével, szegfűszeggel, vaníliával, fahéjjal. A cukrot a gyümölcs savanyúsága szerint adagoljuk. Az ízesítés után addig főzzük, amíg majdnem teljesen puha nem lesz. Miután levettük a tűzről, még egy kicsit puhulni fog. Ha a kompót kihűlt, hűtőben, üvegekben tárolva akár 1 hétig is eláll.

Tippek

• Citrommal való ízesítésnél a vékonyan levágott héját és levelét adjuk hozzá a forrásban lévő gyümölcshöz.
• Epebetegek is fogyaszthatják.

Gyógynövényes tippek

A levendula: Magyarországon a levendulát legnagyobb számban Tihanyban és Pannonhalmán termesztik. A levendula három az egyben növény; egyszerre gyógy-, fűszer- és dísznövény. Napos, meleg, védett helyen érzi jól magát, ahol a tövek 15-20 évig is elélhetnek. Jól tűri a szárazságot, nem kíván különösebb gondozást. Számos felhasználási módja ismert. Készíthetünk belőle illóolajat, fürdőolajat, gyógyteát, üdítőt, vagy akár tehetjük párologtatóba, ugyanis csodálatosan aromás, fűszeres, igen kellemes, nyugtató illata van. Légúti panaszra ajánlott teához szükséges:

• 1 liter víz,
• 20 g levendulavirág, és
• 20 g fodormentalevél.

A vízzel leforrázzuk a virágot és a levelet. Naponta háromszor egy csészével fogyasszunk belőle.

Kamilla gyógyhatása: Orvosi székfűnek, szikfűnek is nevezik a kamillát. Sok problémára jelenet gyógyírt: többek között gyulladások, gyomorpanaszok, láz esetén, külsőleg pedig borogathatunk vele, vagy éppen ülőfürdőt vehetünk belőle.

A leszedett növényt, begyűjtött virágokat nagy kosarakba, vagy zsákokba lazán elhelyezzük, és minél előbb alkalmas helyen szárításra tegyük ki. A szárítást elsősorban lazán kiteregetve, szellős padláson vagy naptól védett helyen végezzük. Szárításra kitett virágokat forgatni kell. Ezután a száraz virágot papírral bélelt ládákba helyezzük el.

Szörpkészítés: Nyáron talán az egyik legkedveltebb hűsítő és frissítő ital, a gyümölcsös szörp. A legnépszerűbb szörpök közé tartozik az eper, a málna, a narancs vagy a cseresznye. Bármilyen gyümölcsből készülhet szörp, mindössze megfelelő mennyiségű cukor szükséges hozzá. A gyümölcsök mellett gyógynövényekből is készíthetünk.

Újdonság, manapság egyre népszerűbb szörp alapanyag a bodza. A bodza B1, B2, B6, C-vitamint tartalmaz.

Bodzaszörp készítés: Szedjünk 12-15 szép bodzavirágot, melyeket alaposan tisztítsunk meg, szedjük le a zöld szárukat és ellenőrizzük, hogy a virágok között nem bújnak-e meg apró rovarok. A virágokat tegyük egy edénybe, öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi, és tegyünk mellé 2-3 alaposan lesikált, karikára vágott citromot is. A vízzel felöntött, bodzás-citromos keveréket fedjük le és 2-3 napra tegyük a hűtőbe, persze kevergessük időnként meg. Hogy még egészségesebb és ízletesebb legyen a szörpünk facsarjunk citromokat a bodzalébe, végül szűrjük le. Utolsó lépésként készítsünk szirupot víz és cukor azonos arányú keverékéből, végül majd ebbe keverjük bele a bodzalevet. Üvegbe, kancsóba öntsük, tegyük hűtőbe.

Fűszernövények, fűszerek: 

A fűszernövények akár cserépben, akár kertben is nevelhetőek. A fűszernövények termesztése nagyon egyszerű, se sok helyet, se sok energiát nem igényel. A fűszernövények lehetnek egynyáriak vagy évelők. A legnépszerűbb fűszernövények a következők:

• Egynyári fűszernövények: kapor, koriander, bazsalikom, petrezselyem, körömvirág.
• Évelők: snidling, édeskömény, majoránna, menta, tárkony, oregano, sóska, lestyán, torma.
• Örökzöld évelők: babérlevél, kakukkfű, rozmaring, zsálya.

Szárított zöldségeinkből pedig kiváló ételízesítőt készíthetünk. A bolti vegeta helyett a megszáradt készítményeket ledaráljuk, kevés sóval összekeverjük. Az összekevert zöldségmixet jól záródó csavaros üvegekbe rakjuk.

A fűszernövények nem csupán konyhakerti haszonnövények, de díszítő elemek is lehetnek mind a kertben és az otthonunkban is. Különleges illatukkal a kertet és a lakást is felüdíthetik.

Állati termékek

Az állattenyésztés régen még a mezőgazdaság elsőszámú ágazata volt, ám az idő elteltével a növénytermesztés vette át a helyét. Az állattenyésztésből származó tejet, húst, mézet sokféleképpen tudjuk hasznosítani. Ezek élettani hatása jelentős.

A tej jótékony hatása: 2001 óta a FAO (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) kezdeményezésére június 1-jén ünnepeljük a tejet. A tej magas vitamin- és ásványi anyag tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Nem csak tehéntejből készült ételeket fogyasztunk, hanem más emlős tejét (pl.: kecske, juh) is hasznosítjuk. Tejből készülhet például sajt vagy joghurt.

Sajt: Az egyik legnépszerűbb tejből készült termék a sajt. A sajt lehet kerek, ovális, lapos, kemény, félkemény, zsíros, fűszeres, egyszóval sokféle.

A sajtokat akár otthon is el tudjuk készíteni. Ehhez bizonyos eszközökre és türelemre van szükség. Tehéntej helyett juh vagy kecsketejet is választhatunk.

Hogyan készíthetünk sajtot házilag?

Először is be kell szereznünk az edényeket és az alapanyagokat. Présre, nagyobb lábasra, szűrőre, mérőpohárra, ritka szövésű konyharuhára, befőttesüvegre (a préseléshez), rácsra és csepegtetőtálcára (a szárításhoz) lesz szükség. Présnek megfelel akár egy tejfölös pohár vagy egy éthordó is. Ahhoz, hogy a felesleges nedvesség távozni tudjon a sajtból, az edények alját és oldalát perforálni kell. Erre egy jó megoldás, ha egy húsvillát felmelegítünk a gáztűzhely lángjában és azzal lyukasztjuk ki. Az edények tetejét körbe kell vágni annyira, hogy becsusszanjanak az edények aljáig. Így tudunk majd velük préselni.

A hozzávalókat tekintve szükségünk lesz tejre. Minél zsírosabb, annál jobb és érdemes termelőtől vásárolni. Továbbá ecetre, sóra, vízre és, ha azt szeretnénk, hogy a sajtunk ízesített legyen, akkor fűszereket is használhatunk. Lehet köménnyel, fokhagymával, akár aszalt gyümölccsel is ízesíteni.

A sajtkészítés 13 lépéses folyamata:

1. Feltesszük a tejet forrni, majd kevergetjük, hogy ne égjen oda.

2. Forrásig melegítjük, figyeljünk oda, hogy ne fusson ki! Ez a sajtkészítés legkritikusabb pontja.

3. Ezután lassan, óvatosan hozzáadjuk az ecetet. Az író és a massza szétválik. (Író: visszamaradó savanyú folyadék, mely összetételét tekintve leginkább a lefölözött tejhez hasonlít.)

4. Amíg várunk, hogy szétváljon az író és a massza, tegyük a szűrőt a mosogatóba és tegyük bele a konyharuhát.

5. Ezt követően egy szűrőkanállal merjük át a masszát a konyharuhára.

6. Összefogjuk a konyharuhát, hagyjuk, hogy a felesleges folyadék távozzon.

7. Ha már a nagyja kifolyt, tekerjük össze, hogy a maradék nedvességet is ki tudjuk préselni.

8. Ízesített sajt esetén e ponton kell a fűszereket hozzáadni.

9. Ha hozzáadtuk, vagy nem, utána mehet a présbe.

10. A préseléshez súlynak befőttesüveget és abban vizet használunk.

11. Ha összeállt a sajtunk, meg kell forgatnunk a présben. Általában másnapig préselődnek.

12. Következő délután jön a sófürdő. A nagy sajtokat 5-6, a kicsiket 2-3 órára kell a sós vízben hagyni. Közben forgatni kell a sajtokat. A különböző ízesítésűeket külön-külön kell tenni.

13. Lezárásként 1-1,5 napot pihennek a rácsokon a sajtok.

Ha füstölt sajtot szeretnénk fogyasztani, akkor azok a sajtok még megjárják a füstölőt is. A sajtfüstölés körülbelül egy 3 napos folyamat ahol a sajtok 20-24 °C-os, folyamatos hideg füstben töltik az időt.

Joghurt: A joghurt savanyított tejkészítmény. Erjedés útján jön létre, segíti az emésztést. A joghurtokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik a natúr joghurtok, a másik csoport az ízesített joghurtok. Erre a célra használhatnak gyümölcsöket, csokoládét, kekszet, müzlit.

Ízesített joghurtot otthon is készíthetünk, mindössze tejre és natúr joghurtra van szükségünk. Fontos, hogy a tej szobahőmérsékletű legyen! Körülbelül 8 deciliter tej, valamint 1,5 deciliter natúr joghurt kell. A két alapanyagot összeöntjük, jól megkeverjük. Ízlés szerint ízesíthetjük például barackkal. A gyümölcsöket mindig vágjuk kis szeletekre, kockákra és magozzuk ki! Ezután az elkészített joghurtunkat rakjuk egy edénybe, zárjuk le! Fontos, hogy nem juthat bele levegő. Csavarjuk törölközőbe, hagyjuk szobahőmérsékleten. 1-2 napon belül ízletes, saját joghurtot fogyaszthatunk.

Szorgos méhek - Méz: A méhek a virágok nektárjából és mézharmatából gyűjtik a méz alapanyagát. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet.

A méz több mint édesség. Manapság, amikor a helyes táplálkozásról beszélünk, akkor a méz és a mézzel készült ételek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A méz pozitív természetes hatásainak tárháza szinte kimeríthetetlen.

A méz jótékony hatásai:

• A méz egyik legismertebb hatása az izmok munkaképességének a segítése.
• A szív izomzatára is jótékony hatással van. Pozitív hatást képes elérni szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, hipertónia, torokgyulladás, gége- és légcsőhurut gyógyításánál.
• A méz erősíti az idegeket és az immunrendszert is.
• Méregteleníti, tisztítja a szervezetet.
• Jótékonyan hat a fiatal szervezetekre is, ugyanis csontképző hatása van.

A méheket haszonállatként, főként méz, ezen kívül propolisz, méhviasz, méhméreg előállítására és tenyészállatok frissítésére, szaporítására tartják.

Amikor a méhek a szükségesnél több nektárt gyűjtöttek, akkor kezdődik meg a pergetés. A méhész ezt abból állapítja meg, hogy a mézes sejtek több mint fele viasszal le van fedve. A szó utal a technikára, ugyanis a mézes kereteket centrifugális erőnek teszik ki, s a méz kicsapódik a pergető falára, majd a gyűjtő edénybe folyik. Előtte el kell venni a mézes lépeket a méhektől, melyet féltve őriznek. Ehhez a méhésznek védőruhára és füstölőre van szüksége. Ezek óvják meg a méhek szúrásaitól. A lefedett sejtekről a viaszréteget eltávolítják, s ez után helyezik a keretet a pergetőbe. Ezt követően a mézet megszűrik a viaszmorzsáktól. Néhány nap pihentetés után a még mézben maradt viaszdarabkák a méz tetejére kerülnek, melyek könnyen eltávolíthatóak. A folyamat után üvegbe rakjuk a kész mézünket.

Kolbász: A kolbász tisztára mosott bélbe vagy műbélbe töltött, apróra vágott vagy darált húsból és szalonnából készült húskészítmény. Sóval, fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel ízesítik. A kolbászfélék füstöléssel történő tartósítása régi élelmiszer-technológiai eljárás, mely szerves része az európai konyhának.

Miből készül?

A töltelék húsmassza, mely az ínhártyáktól megtisztított disznóhús, egyenlő mennyiségű szalonnával finomra vagdalva vagy darálva, kellő mennyiségű, borssal, paprikával, sóval, fokhagymával fűszerezve. A kolbászokat sózással, hűvös levegőn történő szárítással és füstöléssel tartósíthatják.

Sonka: Általában ha sonkáról beszélünk, akkor mindenkinek a sertésből készült hús jut eszébe, miközben más állatok húsrészei is illethetőek a sonka névvel. A sonka a sertés hátsó combjából különböző eljárásokkal készült, tartósított készítmény.

A középkorban a könnyen tenyészthető, makkoltatott félvad sertés már a szegényebb háztartások számára is hozzáférhető háziállatnak számított. Azt a húsmennyiséget, amit nem tudtak azonnal elfogyasztani valahogyan tartósítaniuk kellett. A fagyasztó hideg telek északabbra hosszabbak voltak, míg délebbre a tartósító szárazság volt nagyobb, vagy a gondtalanságra és pazarlásra buzdító táplálékbőség vezetett a hús tartósításához.

Fogyasztható nyersen, pácolva és sütve is, de nagyon sok helyen különbözőképpen megfüstölik. Oda kell figyelnünk füstölésnél a hőfokra, a fafajtákra és az időtartamra. A sonka sózásához kilogrammonként 12-15 dkg só kell. A sózást általában fakádban (melence, teknő stb.) végezzük. A sózást és tárolást mindig hűvös helyen végezzük, hogy ezzel is megakadályozzuk a húsok megromlását.

A magyar sonkát parasztsonkának hívják. A magyar sonka régi tradíciókra épül, úgy mint a gondos sózás, pácolás és füstölés.

Szalonna: a szalonna a házisertésnek az a zsírszövete, mely közvetlenül a bőr alá rakódik le és amit a sertés feldolgozásakor lefejtenek.

A disznóvágás egyik legtartósabb terméke a szalonna. Régen olcsó volt, ma már azonban ára egyre jobban közelít a "nemesebb" húsokéhoz. A zsírszalonna egy részét kiolvasztjuk zsírnak, tepertőnek, pörcnek, a másik részét pedig szalonnának dolgozzuk fel.

Régebben csak sózták a szalonnát, ezt akkor fehér szalonnának hívtak. A szalonna füstölésének szokása csak a 20. században terjedt el Magyarországon. A szalonna elkészítéséhez szükségünk lesz jódozatlan konyhasóra. A sózási idő körülbelül 3-4 hétig tart. Ezt követően leszikkasztjuk, majd a füstre akasztjuk. A szalonna füstölése 3-5 napig tart. A megfüstölt szalonnát száraz, hűvös helyre akasztjuk. Figyelni kell arra, hogy egymást ne érintsék.

Híres a debreceni, szegedi és a kolozsvári húsos szalonna.

Helyi példa – jó gyakorlat

Mi is az a jó gyakorlat? Jó gazdasági példának, gyakorlatnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor a helyi lakosok a saját termékeiket egy közösségen belül adják el vagy cserélik egymás között.

A következőkben három példás közösséget fogunk bemutatni.

Szigetközi szatyor – „Zöldség és közösség a Szatyorban”

„Szigetközi Szatyor” névvel a tudatos vásárlást népszerűsítő kezdeményezés indult, mely a helyi termelők és vásárlók között kíván kapcsolatot teremteni.

A Szatyorban csak helyi termelőket hívnak meg, akik Mosonmagyaróvár kb. 40-km es körzetében élnek és termelnek. Csak őstermelőket, akik csak saját termékeiket árulhatják. A termelők ajánlás útján kerülnek a rendszerbe, felelősséget vállalnak magukért és termékeikért. A minőségbiztosítást ők maguk végezik, a termelők bizonyos időközönként nyílt napot biztosítanak gazdaságuk, kiskertjük meglátogatására!

A Szigetközi Szatyorban 11 termelő vesz jelenleg részt. Található közöttük csokoládékészítő, kézműves gyógynövény-és gyümölcsszörpökkel, valamint gyógynövény-és gyümölcslekvárokkal foglalkozó termelő. Továbbá zöldségkrémek, humuszkrémek, sajtok, befőttek, egyedi pékáruk előállításával is foglalkoznak. A weblapjukon elérhetőek a termékek, melyeket interneten kell megrendelni, majd ezek átvehetők csütörtökönként közvetlenül a termelőtől, a mosonmagyaróvári Magyar utcán 16-18h között.

Forrás: http://szigetkoziszatyor.ehseguzo.hu/

Dunaszigeti Zöldség Közösség

Ázsiai levélzöldségek, csillagtök, mángold – csak néhány azon több mint százféle zöldség közül, mely ifj. Czina Ferenc és felesége, Payr Anna dunaszigeti kertjében megterem. Több mint százféle növény terem majd náluk. Szándékuk, hogy olyan különlegességeket is bemutassanak, amelyeket sokan esetleg nem vennének meg első látásra, mert nem ismerik, vagy olyan érdekességeket, amelyeket hiába keresnének, nem lehet a piacon kapni.

A fiatal házaspár különleges kezdeményezést indított el Dunaszigeti Zöldség Közösség néven. A pár 2013 tavaszán indította el a Zöldség Közösséget, akkor tíz családnak termesztettünk zöldséget, fűszernövényeket. 2014-ben területet bővítettek, illetve fóliasátrat is építettek. Ekkora már húsz adagra valót tudtak előállítani. Ez a szám azóta folyamatosan növekszik. A már csatlakozott tagokkal egy közösséget alkotnak; ők is részesek, együtt döntenek a lényeges kérdésekben. Együtt osztoznak az adott heti terményen. Ugyanakkor a gazdaságot is közösen tartják fenn: a zöldségadagok kifizetése mellett önkéntes munkával is hozzájárulhatnak a tagok a gazdaság működéséhez.

Hozzájuk minimum három hónapra lehet csatlakozni. 2013-ban elsősorban mosonmagyaróváriaknak termesztettek, 2014-ben már helyiek is jelezték igényüket.

A növényvédelem fő pillérei náluk az alapos tervezés, a szakszerű növénytársítás, a gondos növényápolás, a sokféleség, ellenálló fajták használata és a megfelelő elhelyezés, melyre tagolt kertjük kiváló.

A növényeket csütörtökönként Mosonmagyaróváron osztják ki, ahol ugyanakkor receptet is cserélnek.

Miben más, mint a Szatyor közösség?

A Szigetközi Szatyor leginkább egy „speciális piac", ami a helyi termelőket hozza össze a vásárlókkal. A Zöldség Közösség pedig egy részes rendszerben működő gazdaság, ahol a tagok osztoznak a bioterményeken.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/kozossegben_osztoznak_az_idenyzoldsegeken/2379106/

Szőregi rózsaünnep – egy kis érdekesség

A szőregi rózsacsoda történetének kezdetéhez egészen 1857-ig kell visszautazni az időben. A folyók szabályozásával ugyanis a Maros folyását is megváltoztatták, így az egykori Tisza – Maros torkolatában tápanyagban gazdag talaj alakult ki. Ez az adottság néhány évtizeden belül meghatározta a terület-, és az ott élők sorsát.

Szőregen 1894-ben telepítettek először eladási céllal rózsatövet. 1927-ben pedig már fénykorát élte a szőregi rózsakultúra. Vakmerő növénygyűjtők olyan életerős génekkel rendelkező rózsákat hoztak a távol keletről, amelyek évente többször virágoztak. Ezeket keresztezték itteni rokonaikkal, így új fajták születtek, amelyek Európát is meghódították, sőt a fajtaversenyeken is kiállták a próbát.

A szőregi öntéstalajon a magas napsütéses órák számának köszönhetően folyamatosan nőtt a rózsaföldek területe, egyre több családnak adva nemcsak megélhetést, hanem életformát is, amely apáról fiúra öröklődik. A helybeliek szerint a szőregieknek a vérében van a rózsatermesztés, nem pusztán megélhetés, hanem valódi szenvedély.

1999-ben úgy döntöttek, ezt mindenkinek látnia kell, így született akkor még csak egy nap, amelyen minden a virágok királynője, vagyis a rózsa körül forog. Az első rózsaünnepet szeptember első hetében rendezhették meg. A siker nem maradt el, és a lelkesedés sem hagyott alább. Így ma már hagyomány, hogy június végén rózsasziromba borul Szőreg.

Azóta sem feledkeztek meg azokról a gyökerekről, amelyek kimondottan a rózsáról szólnak, eredetét és a népi jellegét is igyekeznek kihangsúlyozni. De a rózsaünnep nem csak rózsaszirmok között eltöltött fieszta. A termelők hamar rájöttek, hogy a rendezvény komoly marketing lehetőségeket is magában hordoz.

A szőregiek valóban büszkék kincsükre. Az elmúlt 16 év rózsaünnepein százezreket kápráztattak már el virágkölteményeikkel. Szombaton órákon át vonulnak a feldíszített kocsik a település utcáin, több ezer rózsaszálat osztogatva szét az ámuló tömegnek.

Forrás: http://rozsaunnep.eu/

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

A gyümölcsöt fogyaszthatjuk nyersen, fagyasztva, aszalvány, dzsem, befőtt és ivólé formájában is. A gyümölcstermesztés jelentősége az egészséges, közkedvelt táplálék előállítása.

Kabakosok: A dinnyék fény- és hőigényes növények, földrajzi elterjedésüket és termesztésmódjukat ez határozza meg. Fényre legigényesebb zöldségnövények közé tartoznak: hosszúnappalos megvilágítást kívánnak a virágzáshoz. A görög-és sárgadinnyét palántával szaporítják. A palántákat 6 hetes korukban ültetik ki.

Almatermésűek: Almatermésű gyümölcsök az alma, birs, körte és naspolya.

Alma: Az almatermesztés hazánkban elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Bodrogközben és Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a Duna-Tisza közén és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki. A facsemetéket egymástól 3-4 méter sortávolságra telepítjük. A fákat a felnevelés időszakában minden tavasszal alakító metszésben kell részesíteni.

Körte: A körtefajták érési idő alapján 3 csoportba sorolhatóak:

• nyári,
• őszi és
• téli.

Általánosságban elmondható, hogy az ültetvényekben akár 3,5– 4 méteres sortávolságban létesíthetünk gyümölcsöst. A körteültetés előtt érdemes szakembertől tanácsot kérni, mert különösen a téli fajták nagyon igényesek a gondozásra, a termesztés körülményeire. A körtefajták közül csak a téli fajták tárolhatók hosszabb ideig az almához hasonlóan. Utóérő gyümölcs, ezért nem kell megvárni a teljes beérését a szedésével, még zölden leszedhető, szalma közt, hűvös kamrában még tovább puhul, érik.

Birs: Emésztési panaszokra, elsősorban savhiányra a középkor óta fogyasztjuk. Különlegessé teszi magas P-vitamin tartalma, amely antioxidánsként gátolja a szervezet öregedési folyamatait és elősegíti a C-vitamin hatásának kifejtését. Ezen kívül kiváló A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitamin forrás. A birsből készült krém nyugtatja, ápolja a gyulladt, igénybevett bőrt. A birset a többi almatermésűhez hasonlóan facsemetékkel ültetjük. A metszés a fa belseje felé tartó ágak eltávolításából áll. A gyümölcsöket a fagyok előtt szedjük le.

Naspolya: Az almatermésűek közül a leggazdaságosabb beltartalmi értéke van. Felhasználható befőttnek, lekvárnak, konzervipari célra. A belőle készült tea gyógyhatású. A naspolya kis területigényű bokorrá vagy alacsony törzsű fává nevelhető. Ültetési távolsága 4-4,5 méter. Metszése hasonló az almáéhoz. Szedésére késő ősszel, az első deres napok után kerül sor.

Csonthéjasok:

Őszibarack és a nektarin: Az őszibarack a legjelentősebb gyümölcseink közé tartozik. Kínában már több mint 2000 éve termesztik. A nektarin húsa sárga, lédús, kellemesen üdítő, savanykás ízű, a megszokott őszibarackzamat nélkül. A telepítés alapos előkészítése talán még az almáénál is fontosabb, a fagyveszélyek miatt. Az őszibarack és a nektarin sor-és tőtávolságát a talaj, fajta és a korona függvényében kell megállapítani. Optimálisnak a 60 cm törzsmagasság mondható.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=bS-Mi_NyAJo

Kajszibarack: A kajszibarack sok napfényt és meleget igényel. A terület fekvését tekintve előnyös számára a környezetükből erősen kiemelkedő és kissé lejtős talajok. A kajszit, mint a többi gyümölcsfélét széles sorokba telepítjük és közepes törzsű koronát alakítunk. A talajtól és a fajtától függően 8 méter, esetleg 7 méter a sor és 5-6 méter a tőtávolság.

A cseresznye és a meggy: Évente átlagosan 25 000 - 30 000 tonna cseresznyét, 70 000 – 80 000 tonna körüli meggyet termelünk. A meggy aránya egyre nagyobb lesz a cseresznyéhez képest. A cseresznyével ellentétben a meggy kevésbé igényes a termőhelyi adottságokra. A téli hideget, valamint a szárazságot egyaránt jól tűri. Kedvelik a nyílt, de az erős szelektől védett területeket. A nagyüzemi cseresznye-és meggyültetvények már csak széles soros telepítésben létesülnek. A talajtól és a fajtától függően 7-8 méteres sortávolságra és 5-6 méter tőtávolságra. A cseresznye 1-2 méterrel nagyobb sor-és tőtávolságot igényel.

A szilva és a ringló: A szilva és a ringló sok A- és B2-vitamint, valamint ásványi anyagot tartalmaz. A szilva fogyasztása csökkenti egyes szív- és rákbetegségek kockázatát. Tisztítja a vért, véd a szem leépülése ellen. A szilvát korábban fasorokban, árokparton, folyók mentén és kertekben termelték. Általában 7-8 méteres sorban, valamint 5-6 méteres tőtávolságra ültetjük. A ringló, mivel kisebb növésű fajta, ezért több helyen nevelik a sövényben is külföldön.

Bogyósok: A bogyós gyümölcsök fogalma gyűjtőnév. Van, ahol apró gyümölcsöknek nevezik őket. Igen nagy a kézimunkaerő-igényük, és a gép betakarításuk csak részben megoldott. A bogyós gyümölcsöket sokféleképpen használjuk fel. Fogyaszthatjuk frissen, befőttként, szörpként, fagylaltként, üdítőitalként is.

Málna: A málna termesztésére hazánk nyugati, északi, valamint keleti területei a legalkalmasabbak. Többféle talajtípuson jól termeszthető. A csapadék mennyiségét tekintve a málna az egyik legigényesebb. Az előkészítés a többi bogyósgyümölcséhez hasonló. Az ültetés időpontja minden esetben őszre esik.

Eper: Az eper az egyik legelterjedtebb és legjelentősebb gyümölcsfajunk. A gyümölcse savas, jelentős C-vitamint, cukrot és más fontos anyagokat tartalmaz. Az eper fogyasztását illetően sokféle művelési módja több hónapra nyújtja el. A művelési módok egy része a korábbi érést, más része pedig a kevesebb munkával járó termelést részesíti előnyben. Az epret üvegházban, fóliasátorban, valamint szabadföldi termesztésben is lehet szaporítani palántával.

Ribizli: A ribiszke vagy ribizli a világon termelt mennyiség zöme Európa északi feléről származik. Magyarországon termelt gyümölcsfajok közül a feketeribizli tartalmazza a legtöbb C-vitamint. A pirosribizli C-vitamin tartalma egy kicsit szerényebb a feketééhez képest. A pirosribizli általában nagyobb bokrot nevel, de mindkét fajnál nagy az eltérés a fajták szerint. A ribizli korán fakadó növény, ezért ősszel kell telepíteni. Az erős, gyökeres dugvány gyorsabban fejleszt erős bokrot.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=LzMq-kl0Zic

Egres: Az egres, vagy köszméte, vagy piszke hőigénye az összes, Magyarországon termesztett gyümölcsfélék közül a legkisebb. A legerősebb tél sem tesz kárt az ültetvényekben. A melegre, aszályos időjárásra nagyon érzékeny, a leveleit is elhullajtja. Talajjal szemben nem igény növény. Az egres a legkorábban fakadó gyümölcstermő növényünk. Az őszi ültetés számára a legmegfelelőbb, különösen akkor, ha az ültetést korán, október végén befejezzük.

Szőlő: A szőlő az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Termesztésbe vonására 6-8000 évvel ezelőtt került sor. A szőlő kétivarú, egylaki, szélporozta, kacsokkal kapaszkodó kúszónövény. Hajtásai a fény felé törnek, miközben kacsokkal valamilyen támasztékhoz és egymáshoz kapaszkodnak. A termesztett szőlőnél a könnyebb kezelhetőség céljából ezt a növekedési sajátosságot korlátok közé szorítjuk és az ilyen állandó helyre ültetett, mesterségesen, metszéssel alakított növényt pedig szőlőtőkének nevezzük. A szőlőtőkéket általában támasz mellett neveljük. Egyrészt megtartja a növényt, biztosítja a lombozat minél kevesebb önárnyékolását. Másrészt megkönnyíti a növénnyel és környezetével kapcsolatos munkálatokat. A szőlőtőke kialakítása az ültetés utáni első 4 évben történik. Ez alatt az idő alatt alakul ki a tőke (a szőlőnövény szárrendszere), törzse, karja, vagy karjai, továbbá a termőalapok. A szőlőtőke végleges kialakításában nagy jelentősége van a metszés mellett a hajtások kötözésének, alakításának is.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=tbTPA5507do

Héjas gyümölcsök: A héjas gyümölcsök olyan fajta növények, melyeknek kemény, fás héjuk van, mint a diónak vagy a mandulának. 


Dió: A dió termesztésére az enyhe éghajlat alkalmas. Fája edzett, a neki megfelelő talajon a -25 °C-ot is elviseli. Fényigényes növény. Hideg, nedves talajok, árnyékos helyek nem valók a termesztésére. Az ültetésére legalkalmasabb ideje az ősz. A dió az ültetés első évében igen gyengén növekszik. A korszerű diógyümölcsös telepítésekor a közepes törzsű fák mellett nem hanyagolható el az alacsony törzsű és a bokor ültetése sem. A diófa metszés nélkül is szabályos koronát nevel.

Mandula: A mandula környezetigénye hasonló az őszibarackéhoz, de annál igénytelenebb. Fája a diófáéhoz hasonlóan edzett. Magasabb dombok védett oldala való telepítésére, ahol a késői fagyok ritkán károsítják. Talajra nem igényes. A mandula sűrű ültetésben idő előtt elhullajtja a leveleit. Ültetésre legmegfelelőbbek az egyéves oltványok, de kétéves oltványok is használhatók.

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Mik azok az egyszerű ötletek, amiket családommal együtt én is meg tudok valósítani a kertünkben?

1. Segítsd a hasznos szervezeteket a kertben!

Ha a természet példája szerint tekintjük, minden élőlény tagja a természetnek, része a természet körforgásának. Ilyen alapon minden élőlényt hasznosnak tekinthetünk, mivel hozzájárul a természet egyensúlyához.

Mikor hasznosak és mikor válnak kártevővé?

Ha a természet egyensúlya valamilyen okból felborul, elszaporodnak, a számunkra nemkívánatos élőlények ilyenkor beszélünk kártevőkről. A cél tehát a természet egyensúlyának a fenntartása. Kártevők azok az élő szervezetek, melyek termesztett haszon- és dísznövényeinkkel táplálkoznak, vagy azok növekedését megzavarják akkor is, ha észlelhető kárt nem okoznak.

Segítőtársaink egyik csoportja a talajlakó férgek. Feladatuk a szerves anyag bontása, átdolgozása, humuszképzés, talajlazítás. A fonalférgeknek több száz faja van, köztük számtalan olyan, amelyik kárt okoz. Egy részüknek viszont szerepe van a szerves hulladékok lebontásában, mint ragadozók és korhadékevők.

A hasznos talajlakó állatok közül még a földigilisztát és a trágyagilisztát emelnénk ki. A földigilisztának óriási szerepe van a kertben a szerves anyagok elbontásában, humuszképzésben, feladatuk még a talaj lazítása, a gyökerek számára átjárhatóvá teszik a talajt. Ha a kertünkben talajtakarást alkalmazunk, tapasztalhatjuk, hogy ezek a hasznos élőlények hamarosan elszaporodnak, és segítik a humusztartalom növekedését. Ugyanilyen hasznos a trágyagiliszta, hulladékokból, komposztból hasznos, a növények részére felvehető tápanyagot készítenek. Mindent meg kell tennünk, hogy számukat növeljük.

Ízeltlábúak: Ha találkozunk velük kertjeinkben, földünkön, nem is egészen igazságtalanul mindjárt a kártevőt látjuk bennük, pedig sok fajtájuk hasznos élőlény. Készítsünk számukra élőhelyet a kertben.

Pókok: Megtizedelik a legyeket, szúnyogokat, de egyéb kártevő rovarokat is. Tehát ne bántsuk a pókhálókat, amelyek a pókok elfogására szolgáló hálói.

Ragadozó atkák: Az atkák számos faja közül ezek hasznosak, mivel takácsatkákat, levéltetveket pusztítanak. Védő-ragadozónak nevezik őket, mert a kártevők túlzott felszaporodását még elkezdődni sem engedik, amennyiben levelenként legalább 1 ragadozóatka jelen van.

Legközismertebb és tenyésztett hasznos rovarunk a méh. A növények a méheknek (és egyéb rovaroknak) táplálékot szolgáltatnak, és ahhoz, hogy a virágból gyümölcs legyen, szükséges a méhek megtermékenyítő tevékenysége.

Hasznos rovarok közül megemlíthetők a futrinka-félék. Az aranyos bábrabló és számos futrinkaféle fonalférgekkel, pajorokkal, különféle lárvákkal és rovartojásokkal táplálkozik, tehát hasznos.

Katicabogarak: Mind a kifejlett katicabogarak, mind azok lárvái hatalmas mennyiségű levéltetvet képesek elfogyasztani. A változatos flóra a kertben kedvez a letelepedésüknek.

Lebegőlegyek: Fekete-sárga mintázatuk miatt darazsakra emlékeztetnek. Lárváik a tetvek ezreit falják fel. A fejlett lebegőlégy a tojásait a tetűkolóniák közepébe rakja. Ezeket a hasznos rovarokat büdöskével, sarkantyúval, körömvirággal csalogathatjuk kertünkbe.

Fátyolkák: Tetűoroszlánoknak is nevezik őket, mivel lárváik csillapíthatatlan tetűfogyasztók. Elszaporodásukat elősegíthetjük fátyolkaszállások kihelyezésével.

A fülbemászók rejtett életmódot élnek, rossz hírük ellenére nem károsak, tömegesen pusztítják a levéltetveket. Ha virágcserépbe forgácsot vagy szalmát teszünk, ebbe belemásznak, és így odahelyezhetjük mindig, ahol a levéltetű veszélyeztet.

Hüllők, kétéltűek: Ide tartoznak a békák, varangyok, szalamandrák, kígyók, siklók. A békák a meztelencsigák, ászkák, legyek, szúnyogok pusztítói. A teknősbéka – főleg vízközelben – előszeretettel fogyasztja a lótücsköt. A gyíkok, kígyók, siklók a puhatestűeket, meztelencsigákat pusztítják előszeretettel.

Madarak: Ha hasznos állatokról esik szó, gyakran elsőként a madarakat említik meg. A közéjük tartozó rovarevők kétségtelenül jelentős szerepet játszanak a kártevő-populáció gyérítésében, főleg amikor a fiókáiknak nagy mennyiségű hernyót szállítanak a fészekbe. Mégis mivel a rovarokhoz képest sokkal lassabb a fejlődésük, a kártevők tömeges felszaporodása ellen nem tudnak sokat tenni. Lehetne ezen azonban változtatni, ha legalább a kuvikoknak és a gyöngybaglyoknak alkalmas helyen fészkelőhelyet készítenénk.

http://www.nagykorosijomadarak.hu/index.php?content=leftmenu&page=3

Emlősök: Leggyakrabban a sünnel találkozhatunk. Éjjelente indul portyázni. Ezek során rovarokat, hernyókat, csigákat keres, de akár az egerekkel és a keresztesviperákkal is felveszi a versenyt.

A denevérek kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. Elfogadják a speciális denevérodút is, melyeknek az áttelelésre is alkalmasnak kell lennie.

2. Tégy Te is azért, hogy növekedjen a Föld növényborítása!

Ültess fát rendszeresen ősszel, vagy tavasszal saját kertetekben, vagy közterületen, olyan helyen, ahol azt a település illetékes szakembere, például a városi főkertész jóváhagyja.

Ne felejtsd el, hogy a városias területeknek még nagyobb szükségük van az árnyat és oxigént adó fákra. Nézz utána, hogy saját lakóhelyeden melyek az őshonos fafajok, és lehetőleg azokból válassz facsemetét! Az épületek déli oldalán, ha arra van lehetőség, ültessetek nagy lombkoronájú fafajtákat, hogy a nyári hűvöset ne légkondicionáló berendezésekkel kelljen előállítani. A kifejlett fa nyáron jelentős árnyékot ad, így helyettesítheti az energiafaló mesterséges hűtést.

A növények is lélegeznek, ahogyan más élőlények, miközben oxigént fogyasztanak és széndioxidod bocsátanak ki. Van azonban a növényeknek egy másik fajta gázcseréje, ami a fotoszintézishez köthető és számunkra igazán fontos. Fény hatására fotoszintetizálnak, széndioxid felhasználásával állítanak elő oxigént és építik fel saját szöveteiket. Mivel életük során jóval több oxigént termelnek, mint széndioxidod, ezért mondjuk a növényekre, hogy oxigéntermelők.

3. Télen segítsd a hazánkban maradó hasznos énekesmadarakat a tél átvészelésében!

Nem kell hozzá más, mint egy egyszerű műanyag palack, egy olló és zsinór- no meg madáreleség.

A palack oldalába az aljától számítva 6-7 centire vágj egy akkora lyukat, amelyen keresztül egy madár kényelmesen befér. A palack alját töltsd fel eleséggel, majd a kupakjához csíptess egy zsinórt, azzal kösd ki madarak által gyakran látogatott, sűrűbb bokrok oldalára vagy fenyőfák ágára, persze olyan helyre, amit te is könnyen elérsz, amikor pótolni kell az eleséget. Tavasszal ne hagyd kint a palackokat, gyűjtsd össze és dobd ki őket a megfelelő helyre, vagy tedd el a következő télre.

A következő videóban Bálint gazda (Bálint György) elmeséli, hogyan kell madarainkat télen etetni.


4. Takarékoskodj a vízzel!

Nagyon egyszerűen takarékoskodhatsz a vízzel, csupán oda kell figyelned néhány dologra.

• Kádban fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egy néhány perces zuhanyzás fele annyi vizet fogyaszt el, mint ha teletöltenéd a kádat a fürdéshez.
• Fogmosás közben mindig zárd el a csapot, ne folyjon feleslegesen a víz! Használj poharat az öblítéshez!
• Gyűjts esővizet a szobanövények locsolásához, így nem kell ehhez csapvizet használnotok!
• Léteznek víztakarékos fejek a zuhanyra és a kézmosó csapra, szereljetek fel ilyet otthon!
• Ne mosogass folyó vízben, inkább áztasd elő az edényeket, így könnyebben is tisztulnak.

5. A legfontosabb a hulladék megelőzés

Vásárolj tudatosan, hiszen a családok szemetesében lévő hulladéknak majdnem a fele csomagolóanyag, például élelmiszercsomagolás, tejes doboz, zacskó.

Ezért inkább olyan dolgokat válassz a boltban, ami nincs csomagolva! Például olyan fogkrémet, aminek a tubuson kívül nincs papírdoboz csomagolása, hiszen az teljesen felesleges, amint kibontod, azonnal a szemétbe kerül. Az is fontos, hogy csak azt vedd meg, amire valóban szükség van. A fölöslegesen megvásárolt termékekből ugyanis előbb-utóbb hulladék lesz. A pénztárnál pedig ne vásárolj számolatlanul nejlonzacskót, inkább legyen nálad mindig egy többször használható bevásárlótáska! Ha valami elromlik, előbb próbáld meg megjavítani, vagy hozzáértővel megjavíttatni, és csak akkor vásárolj újat, ha a javítás nem lehetséges.

6. Gyógyító növények

Minden növény fogyasztása valamilyen hatással van a testünkre, ha megesszük. Van amelyik élénkít, mint a kávé, és olyan is akad, ami mérgező, mint a gyilkos galóca, ezért azt nem is szabad megenni. Léteznek olyan növények is, melyek gyógyító hatásúak, ha megfelelően alkalmazzuk őket. Gyógynövényekkel biztosan te is találkoztál már, például kamillateát ittál, ha fájt a hasad, vagy hársfateát, ha köhögtél. Elterjedt még a lándzsás útifű használata megfázáskor vagy a körömvirág a bőrproblémákra.

Legismertebb gyógynövényeink

A népi gyógymód és a természetgyógyászat ezeknél persze jóval többet ismer, Magyarországon például ezer féle gyógynövény terem, így akár te is találkoztatsz velük a természetben, sőt, össze is gyűjtheted őket a réteken, erdőkben, folyók, patakok, tavak partjain, árokszélen. Fontos azonban jól ismerni a gyógynövényeket, ha szeretnénk gyógyításra használni. Nem csak azt kell tudni, hogy melyik milyen betegségre való, hanem azt is, hogy a növény melyik részét, a levelét, virágát, vagy gyökerét lehet felhasználni, mikor és hogyan kell gyűjteni, megszárítani és tárolni.

7. Növénytársítások  

A vegyes kultúra a szerves kertészkedés része, ahol a jól átgondolt növénytársítással, egymás mellé vetésével a a növények egymás fejlődésére kedvező hatással vannak. A vegyes kultúrában szorosan egymás mellett termesztünk különböző növényeket. Ahogy a virágágyásban sem csak egyféle növény kap helyet, úgy a veteményes ágyásaiban is a sokszínűség látható. Ezek az összeültetések jól átgondolt, tarka keveréket alkotnak, ahol a növények egymásra kedvező hatással vannak.

A vegyes kultúra előnye:

• Termőterület jobb kihasználása
• Fokozott védelem a kártevők és betegségek ellen
• Fokozott ragadozó rovar populáció
• Megnövelt hozam
• Fokozott gyomelnyomó hatás
• Fokozódik a  mikroorganizmus tevékenység a talajban

Például:

• A káposztaágyba ültetett saláta és spenót csökkenti a földibolha elszaporodását.
• A vörös- és fejeskáposzta közé ültetett paradicsom és kapor illata a káposztalepkét tartja távol.
• Répaágyban lévő kapor a répamag csírázóképességét javítja.
• A kerti laboda és kömény mellett a burgonya íze finomabb.  
• A tetvek túlzott elszaporodása ellen alkalmazhatjuk a büdöskét, körömvirágot, mákot, sarkantyúkát.
• A rózsa közé ültetett levendula erős illata a hangyákat tartja távol, és ezáltal a vele szimbiózisban élő levéltetvek védelem nélkül maradnak.
• A büdöske és körömvirág a rózsa és paradicsom közé ültetve a lebegő legyeket vonzza magához, melyek a peterakáshoz szükséges fehérjét ezeknek a növényeknek a pollenjéből nyerik.
• A szamóca ágyásba duggatott fokhagyma (kibocsájtott illóolajával) a lisztharmat és termésrothadástól véd.Ugyanezt a hatást a kamilla sorok közé szórásával is elérhetjük.
• Vöröshagyma közé ültetett sárgarépa szintén remek védelem a két növény hagyma- és répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező sárgarépa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő vöröshagyma mellett.
• A saláta megvédi a földibolhától a retket.
• A káposzta közé ültetett büdöske a káposztalepkét riasztja erős illatával. Ezen kívül a büdöske gyökérzete fonalféreg riasztó hatással is rendelkezik, ezért a burgonya közé is ültethetjük. A büdöskének bokrosodása révén gyomfojtó hatása is van, ezért szegély növényként is jól alkalmazható.

Mindezek mellett érdemes élnünk  azzal a lehetőséggel is, hogy egyes növényekkel egy helyre gyűjtsük, csalogassuk a kártevőket. Vagyis, a haszon- vagy dísznövény mellé olyan növényt telepítünk, amely jobban vonzza a közös károsítót mint a főnövény. Ilyen esetben a csalogató növényt  még az előtt, hogy a főnövényt megtámadják a kártevők a károsítókkal együtt megsemmisítjük.

Egyéb aromás gyógynövényeket is tehetünk, amelyek a kártevőket "megtéveszthetik" míg a hasznos élőlényeket odavonzzák a kertünkbe. Orvosi zsálya, Muskotályzsálya, Szurokfű, Izsóp, Kerti kakukkfű. Nem szabad kihagyni a körömvirágot, és a bársonyvirágot sem, mert jótékony hatásukat ők is kifejtik a veteményesben.

8. Mulcsozás

A természetben magától is képződik mulcs, például a lehullott falevelekből az erdőkben. A kertben ezt a természetes folyamatot tudjuk mi is felhasználni, talajjavítás céljából.

A mulcsozás azt jelenti, hogy szerves anyaggal betakarjuk a talajt. A mulcsozás segíti a növények egészséges fejlődését, és növeli a talaj termékenységét.

A mulcs hatásai:

• A mulcs a legjobb tápanyag és optimális élettér számos hasznos talajlakónak.
• A talajlakók a mulcs alatt laza, morzsalékos talajt hoznak létre.
• A talaj humusztartalma növekszik, a növények több tápanyagot tudnak hasznosítani a talajból.
• A mulcsréteg alatt még szárazabb időszakban is nedvesebb marad a talaj.
• Csapadékos időszakban a mulcs megvédi a talajt az eróziótól, és a feliszapolódástól.
• A mulcsréteg megvédi a talajt és a talajlakókat a hőmérsékleti ingadozástól és a túl erős besugárzástól.
• A vastagabb (min: 5 cm) mulcsréteg gátolja a nemkívánatos gyomok kelését.

Tippek:

• a csapadékosabb területeken csak vékonyabban mulcsozzunk (maximum: 3 cm), hogy megakadályozzuk a befülledést
• ahol nagyon sok csiga van, ott is csak vékony réteget használjunk, ne készítsünk optimális búvóhelyet a kártevőknek

9. Növényi készítmények

A kereskedelemben kapható anyagok mellet sajátmagunk is készíthetünk növényi kondicionálókat. Többféle anyag képes a növények felületén egy vékony védőréteget képezni, amelyen nem tudnak a gombaspórák, vagy a károsítók átjutni. Más fajtája, olyan hatást fejt ki, hogy a növényeknek vastagabb epidermisze fejlődik, vagy pedig védőanyagok halmozódnak fel a levél külső rétegében. Más anyagok indirekt módon hatnak, segítik a gyökerezést, javítják a talajéletet, a raktározott tápanyagok jobb hasznosulását indukálják, ezáltal erősítik a növényeket.

A többszöri használatuk ajánlott, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, és a kártevők megjelenését. Leginkább a gombabetegségek ellen hatásosak.

A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a különböző készítmények kombinációi gyorsabb növekedést, ritkább megbetegedéseket és egészségesebb növényeket eredmény.

A csalánlevelet valóban lehet hasznosítani a növényvédelemben, mert ha rápermetezzük a nővényekre, akkor azoknak a bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk és a kártevők is nehezebben tudják átszúrni. Azt nem merem ajánlani, hogy a gombaölő vagy rovarpusztító szerek helyett használják a csalánlevelet. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban nagyon hasznos.

Hogyan készül a csalánlé? Össze kell gyűjteni öt kiló friss csalánhajtást és azt egy napos helyre állított fa-, fém-, műanyag- vagy betonedénybe tenni, majd felönteni 20 liter vízzel. Nyári napon a lé erjedése rövidesen megindul, miközben igen erős, kellemetlen szag keletkezik. Az erjedés tíz nap alatt befejeződik, ekkor az oldatot át kell szűrni és ötszörös mennyiségű vízzel felhígítva használni permetezésre vagy öntözésre.

Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a hagymahéjnak, pedig fel lehet használni gombás betegségek ellen, és a kártevők távol tartására is. Akár a vörös-, akár a fokhagymáról van szó, kiváló antibakteriális hatással rendelkeznek. Megölik a talajban lévő kórokozókat, fertőtlenítik a talajt, védi a kertet a levéltetvektől és atkáktól. Ugyanez érvényes a fokhagymára is. Így készítsük el:

400 gramm hagymahéjra, vagy összevágott hagymára öntsünk forró vizet, kb. 4 liter, és hagyjuk állni legalább 1 napig. Másnap forraljuk össze, hagyjuk kihűlni, és szűrjük le. Ezzel a lével öntözzük a növényeket 4-5 naponta.

A hagyma szagát nem kedvelik, vagyis elkerülik a poloskák, tripszek, és a fokhagyma illatát a csigák sem kedvelik!

10. Megfelelő öntözés

A növényeknek különböző vízigényük van, amelyet az öntözés során figyelembe kell venni.

Az öntözésnél három egyszerű elvet kell követni:

1. Az esővíz alkalmasabb az öntözésre, mint a kútvíz, vagy a vezetékes víz, mert melegebb és mészmentes.


2. Ritkább, de nagyobb mennyiségű vízzel való öntözés, amelynél a víz mélyen a talajba hatol, a gyökereket arra ösztönzi, hogy a mélyebb rétegekben jobban elágazzanak.

3. Javasolt a növényeket inkább korán reggel öntözni, mint este, mert este gyorsabban kiszárad a talaj, és elkerülhetjük a növények hidegsokkját is. Ezen kívül az esti öntözéssel odavonzzuk a nemkívánatos meztelen csigákat, sőt még a gombabetegségekre való hajlamot is növeljük.

A csepegtetőöntözés víz- és energiatakarékos öntözési mód. A növényeknek is jobban megfelel ez a „kortyonként való itatás”, mint a szórófejes öntözés. Csak a gyökérnyakat szabad öntözni, hogy elkerüljük a levelek megégését.




A mulcsozás segít a vízzel takarékoskodni, mert segít a hőmérséklet kiegyenlítésében és megakadályozza a talaj kiszáradását.

11. Komposztálás

A komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.”

A mi feladatunk csak annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk azoknak az élőlényeknek (mikroorganizmusoknak, gombáknak, férgeknek, gilisztáknak stb.), amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat.  

Melyek a komposztálható nyersanyagok?  A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók. 

1.  Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.

2. Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz

3. Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm.



Mit nem szabad a komposztba dobni?

1. Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat,

2. Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)

3. Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)

4.Színes újságot

5. Pelenkát, porzsák tartalmát

6. Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!)

Tudjuk, hogy a növények (fák, bokrok, dísz- és haszonnövények) a talajból felvett tápanyagokból építik fel testüket (leveleiket, törzsüket)? A talajból elhasznált tápanyagokat ezért kell pótolni. Ha a levelekben és más növényi részekben felhalmozódott tápanyagokat elégetjük vagy a szemétbe dobjuk (így azok kikerülnek a természet körforgásából), megfosztjuk növényeinket a továbbéléshez szükséges tápanyagoktól, és azok elpusztulnak. A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot.   

Mely élőlények vesznek részt a komposztálás folyamatában?

1. A mikroorganizmusok: többnyire egy sejtből álló, szabad szemmel nem látható növények vagy állatok. Ezek a mikroorganizmusok olyan enzimeket választanak ki, melyek segítségével le tudják bontani a szerves anyagokat.

2. Gombák és enzimek: ők ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fás szárú növényekben található, ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában.

3. Makrofauna: az egyes rovarok, férgek, giliszták szerepe igen fontos a szerves hulladékok feldolgozásában. Járataik révén a komposzt levegőztetését biztosítják, folyamatosan keverik a szerves anyagokat, tápanyagokat bocsátanak ki.

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

A szántó olyan rendszeresen művelt mezőgazdasági terület, amelyen különböző eljárásokkal, többnyire évente ismételve teremtik meg a növények termesztéséhez kedvező feltételeket.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=WGMcSrvKr_Q

Gabonafélék: A gabonafélék ősidők óta az emberiség fő táplálkozási elemei közé tartoznak. Ezek lisztjéből sült, erjesztett tészta a kenyér, amely az emberiség számára kezdettől fogva alapvető néptáplálék volt. Ezért a gabonaféléket bármely más növénynél nagyobb mennyiségben termesztik világszerte. Főbb gabonaféle a búza, zab, árpa, rozs és kukorica.

Őszi búza: Termesztésének a többi gabonához képest minden korban nagy jelentősége volt. A búza bőséges tápanyagellátást igényel. A termést meghatározó tényezője a jó vetőmag. A vetés idejét mindig úgy válasszuk meg, hogy a növény a tél beálltáig kellőképpen erősödhessen. Vetésének ideje október 1-20 közé esik.

Tavaszi árpa: Kiváló alkalmazkodó képességével a legkülönbözőbb éghajlatú országokban vetik. Rövid nyarú északi tájakon a legfontosabb gabona. A meleg, déli országokban termése abraktakarmány. A vetést akkor kell megkezdeni, amikor a fagy kiengedett, így a magágy jó minőségben elkészíthető. Az időben elvetett tavaszi árpa gyorsan kel, jól bokrosodik, ezáltal kevesebbet szenved az esetleges tavaszi szárazságtól. Az optimális vetésidő március első fele.

Rozs: A rozs hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. A többi gabonához képest jobban bírja a téli hideget. Jó termést akkor várhatunk, ha a május hűvös és a júniusi meleg nem köszön be túl korán. Ekkor elegendő idő van a mag fejlődéséhez. Magyarország tájai közül a Nyírségben, a Duna-Tisza közében, illetve az ország nyugati részében termesztik a rozst. Vetésideje szeptember.

Zab: A zab jó tápanyagfeltáró-képességű gyökérzete következtében a szélsőséges talajok kivételével mindenütt termeszthető. A zabot a tavaszi árpával egy időben, március közepén vetjük. Amennyiben a talaj állapota lehetővé teszi, vessük el a zabot, hogy a talaj nedvességét kihasználva minél előbb csírázhasson.

Kukorica: A kukorica a búza, rozs és az árpa mellett az emberiség legfontosabb növénye. A kukoricát egyes földrészeken, például Indiában, Latin-Amerikában, Afrikában 90 %-ban közvetlen emberi táplálékként hasznosítják. A kukorica azonban a legtöbb országban az állatok takarmányozásában, elsősorban energiaszolgáltató. Humán táplálkozásban a csemegekukorica és a pattogatott kukorica jelentős. Ipari felhasználhatósága széles körű. Többek között keményítő- és szeszgyártásra, kukoricaolaj előállításra használják fel. A mellékterméke, a szár szintén takarmányozásra, fűtésre használható. Az optimális vetésidő április 10. – május 2 közé esik.

Olaj- és ipari növények: A napraforgót és a káposztarepcét olajáért termesztjük. A korszerű táplálkozásban különösen fontos szerepe van a napraforgónak, ugyanis a magjából 40-50-% étolaj nyerhető. Továbbá D és E-vitaminban gazdag növény. Hazánkban étolajként a repce nem számottevő. Margarin készítésére mind a két növény olaja alkalmas. Ipari felhasználásuk nagy jelentőséggel bír. Olajukat a festék-és kozmetikumok gyártására, továbbá növényvédő-és gyógyszerek készítésére használják. A repceolajat üzemanyagként – biodízelként – is felhasználják.

Napraforgó: Az ország szántóföldjeinek mintegy 90%-a alkalmas a napraforgó számára. Jó az alkalmazkodó képessége a különböző szántóföldi termőhelyekhez. A növénytermesztés egyik jelentős növénye. A vetés ideje akkor érkezik el, amikor a talaj hőmérséklete elérte a 10-11 °C-ot. Ez az idő április második felében következik be.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Z-iPp6yn0hw

Őszi káposztarepce: Termőhely-igénye a Dunántúlon és Észak-Magyarországon elsősorban a legmegfelelőbbek. Az őszi káposztarepce termesztésének sikerét az Alföldön a szeptemberi időjárás határozza meg. Akkor telel át a növény biztonságosan, ha a fagyok bekövetkeztéig megerősödhetnek. Tavaszi időjárásunk, a kárt okozó viharos esőket kivéve megfelel a repcének. A legkedvezőbb vetési ideje a repceének augusztus vége, szeptember eleje.

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt