45 éve jelent meg Fekete Istvánnak az Alma Mater számára ajánlott műve

Fekete István (1900-1970) "író, számos ifjúsági könyv és állattörténet szerzője. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az «erdész-vadász irodalom» legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei" – a világhálót böngészve ezekkel a száraz, de mindennél többet mondó tényekkel találkozhatunk a Wikipedia internetes enciklopédiának az egykori óvári gazdász nem mindennapi életművét taglaló szócikkében.

Bővebben...

Kvassay Jenő - 130 éve indult útjára az Alma Mater első posztgraduális képzése

A magyar mezőgazdaság, vízgazdálkodás és vízrendezés, illetve talajjavítás történetében mérföldkövet, fordulópontot jelentett az előző hónap témája okán már említett kvassói és brogyáni Kvassay Jenő (1850-1919) e területeken kifejtett több mint négy évtizedes úttörő és azóta is egyedülálló munkássága. E hónapban az előző blogot kiegészítve - néhol átfedésekkel - ismertetjük Kvassay Jenő életútját, aki nem volt még 28 éves, mikor Trefort Ágoston földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztertől – párhuzamosan kultuszminiszter, illetve később az MTA elnöke – 1878-ban átvette kinevezését és feladatául kapta a hazai kultúrmérnöki szolgálat megszervezését.

Bővebben...

Árvíz után - Gondolatok Magyaróvár szerepéről a vízgazdálkodás tudományában

Az ember a maga történelme során - ahogy ez történt 2013 júniusában is - örökös harcot vívott az elemekkel, így a vízzel is. Történelmi adatok bizonyítják, hogy a vizek kártételei elleni védekezés már az ókor emberének is sok gondot okozott, ezért mindenkor igyekezett szervezetten, közös erővel fellépni az árvízi katasztrófák kivédésére, a kártételek mérséklésére. Másrészt már ebben a korszakban kialakult az emberiség azon törekvése, hogy a környezetében található vizeket a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítsa, azok szabályozásával, öntözési rendszerek kialakításával addig terméketlen területeket fordítson termőre.

Bővebben...

2013. május 6. a magyar sport napja - Megemlékezés Bauer Rudolf olimpiai bajnokról

Bauer Rudolf (1879-1932) diszkoszvető a magyaróvári gazdász sportélet közel 130 éves történetének legkiemelkedőbb alakja, az 1900-ban rendezett II. nyári olimpiai játékok egyetlen magyar aranyérmének nyertese volt. A modern kori olimpiák történetében Hajós Alfréd athéni elsőségei után – két aranyérmet is nyert úszásban – Bauer a magyar sportolók közül másodikként állhatott a dobogó legfelső fokára, megszerezve ezzel Magyarország első atlétikai aranyérmét.

Bővebben...