100 éve hunyt el Hensch Árpád professzor
1913. július 17-én hunyt el a korszerű magyar mezőgazdasági üzemtan és üzemszervezés megalapozója, a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori professzora és igazgatója. A jubileumra konferenciával és kiállítással emlékezett meg a NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara és az Óvári Gazdászok Szövetsége.
Hensch Árpád a szabadságharc kitörése előtti évben, a Szepes vármegyei Késmárkon (ma: Kežmarok, Szlovákia) látta meg a napvilágot német ajkú evangélikus családban. Szülei vagyonos helyi kereskedők voltak, így gyermekéveit itt töltötte, későbbi gimnáziumi tanulmányait is a Szepesség bércei közt, szülővárosában végezte. Sikeres felvételi után a Pesti Egyetem joghallgatója lett, majd 1867-ben iratkozott be a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetbe.
Hensch Árpád diákéveire (1867-69) a már fél évszázada fennálló Alma Matere magas presztízst vívott ki magának. Kiemelt stratégiai szerepének köszönhetően 1850-ben minisztériumi kezelés alá került, így a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, kihatva egész Közép-Európa mezőgazdaságára. Koruk legkiválóbb professzorai oktatták Henschet: Masch Antal igazgató, a magyar agrárkutatás alapjainak egyik megteremtője, Hecke Vencel a radautzi ménesbirtok egykori főigazgatója, a bécsi agrárfőiskola üzemtani tanszékének későbbi vezetője, aki Haberlandt Frigyeshez, a szója európai meghonosítójához hasonlóan a bécsi intézmény későbbi rektora is volt. Hensch óvári hallgatótársai között találjuk Renner Gusztávot, a kisbéri ménesbirtok néhai igazgatóját, az Esterházy hercegi uradalom jószágkormányzóját, a bécsi Prof. Pohl Jánost, az osztrák agrárgazdaságtan úttörőjét, Schadl János keszthelyi professzort, az ottani tanintézet főépületének tervezőjét, illetve a sajtómágnás Brote Jenőt, befolyásos politikust, az első román népbank megalapítóját.
Oklevelének átvétele után, a kor szokásainak megfelelően elsőként gyakornoki munkaköröket látott el: Vasváron (Vas vm.) kettő, Derekegyházán (Csongrád vm.) és Királydarócon (Szatmár vm.; ma: Craidorolț, Románia) egy évet töltött el az ottani uradalmakban. Ezután állami ösztöndíjjal két éves külföldi tanulmányutat tett, felkereste a nyugat híres gazdaságait, gazdasági intézeteit. Így jutott el Angliába, Belgiumba, Francia- és Németországba, ahol a hallei egyetemnek egy évig szintén hallgatója volt. Hazatérte után a korbest-felsőtopai (Bihar vm.; ma: Corbești, Románia) uradalomban kezdett el dolgozni, az ott folyó rendezetlen gazdálkodást racionalizálta, és javította meg három év alatt. Az akkor már ismert nevű kiváló gazdát a földművelésügyi tárca 1877-ben hívta meg a kassai gazdasági tanintézethez. Itt tanári feladatai mellett a tangazdaság és a gyakorlati oktatás vezetését látta el. Elismert tudósként nevezték ki Keszthelyre, ahol a növénytani és növénytermelési tanszéken oktatta a fiatal gazdanemzedéket tíz esztendőn keresztül. Tárgyai voltak: növénytan, növénytermelés, rétművelés és növénykórtan. Rövid ideig vezetője volt a keszthelyi Magvizsgáló Állomásnak is.
Hensch professzort 1890-ben nevezték ki a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amely 1906-ig hazánk egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt. Az üzem- és közgazdaságtani tanszék élén a nagy hírű tudóst, id. Sporzon Pált váltotta. Tantárgyai a nemzetgazdaságtan és statisztika, a jószágkezelés- és becsléstan, majd az erdészettan voltak. 1908-ban egy évig ellátta az Akadémia igazgatói tisztségét is. Az oktatás mellett élénk szakirodalmi munkásságot folytatott: közel 200 cikke és több könyve jelent meg - volt amely hét kiadást is megért. Több tekintélyes hazai és külföldi lapnak volt munkatársa, rovatvezetője. Fontos közéleti szerepet játszott: a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület t. elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több szakosztályának és bizottságának társelnöke és tagja volt.
Dr. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter Hensch Árpád nyugalomba vonulása alkalmából külön leiratban adott kifejezést a gazdasági szakoktatás terén szerzett érdemei elismeréséről. Emellett megbízta a hazai tangazdaságok rendezésével, így a tárcavezető személyes tanácsadójaként Budapestre költözött. 1913. július 17-én azonban a sors kiragadta őt a földi életből. Farkasréten helyezték örök nyugalomra, mementója azonban az Óbudai Temetőben található. Mosonmagyaróvárott relief, Gyöngyösön szobor őrzi emlékét.
Hensch Árpádot joggal tekintik az agrárüzemtan hazai megalapítójának. Élete fő műve, a kétkötetes Gazdasági üzemtan az egész ország gazdatársadalmának háláját és elismerését vívta ki, mint olyan mű, amely minden gazdaságban nélkülözhetetlen volt. Évtizedeken keresztül mint tan- és kézikönyv használták. Ez volt az első átfogó, tudományos igényű magyar nyelvű üzemtani munka. Könyvével ez iránybeli szakirodalmunkat a világ élvonalára hozta fel és ott tartotta a későbbiek során is.
Hitvesével, Kubick Emmával még korbesti intéző korában lépett házasságra. Gyermekeik közül Béla a mezőhegyesi ménesbirtok gazdasági ellenőre lett, ifjabb Árpád, pedig gróf Zichy Béla uradalmának gyakornokaként tevékenykedett apjuk halálakor. Irma lányukat Ujhelyi Imre gazdasági akadémiai igazgató vette feleségül.
Hensch Árpád szellemisége tanítványaiban is tovább élt. Rengeteg munkája dacára is szívesen töltötte idejét az ifjúsággal, amely mindig nagy szeretettel emlékezett vissza rá. Tanítványai között találunk két MTA tag miniszterelnököt, Bethlen István és Teleki Pál grófokat, Purgly Emil minisztert, több rektort, dékánt és akadémiai igazgatót: Bárnvárth Sándor, Rázsó Imre (Magyaróvár), Sedlmayr Ernő (Bécs), Schandl József és Surányi János (Budapest), Juhos Lajos, Ruffy Varga Kálmán és Náray Andor Jenő (Debrecen), Stolp Ödön és Pesthy Béla (Keszthely). Diákjai közt említhetnénk még Somssich László grófot, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének elnökét, MNB alelnököt, Radvánszky Albert báró MNB főtanácsost, a Hazai Általános Biztosító elnökét, gróf Hoyos Miksa Országos Mezőgazdasági Kamara elnököt, vagy akár Manninger G. Adolfot, Montenuovo herceg birtokainak jószágkormányzóját, későbbi kiváló tudóst, egyetemi tanárt, valamint Zambach Endre magyaróvári főhercegi uradalmi jószágkormányzót is… A lista elképesztően hosszan folytatható lenne, emlékeztetve Hensch Árpád professzor emberi és tanári nagyságára.
Németh Attila
Forrás:
Dr. Kalmár Sándor - Németh Attila: Hensch Dániel Árpád élete (1847-1913) és magyaróvári munkássága (1890-1909). Hensch Árpád nyomdokain - A Gazdálkodásban publikált PhD hallgatók és kutatók III. Országos Tudományos Konferenciája. Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, 2013. április 24-25.