Előkerült a Magyaróvári Gazdász Keringő eredeti kottája
A "Magyaróvári Gazdász Keringő" c. zenemű egy eredeti kottája 2013. január első felében került Szövetségünk tulajdonába. Az elfeledett kompozíció – amely valójában két szerzeményt tartalmaz – egy budapesti műgyűjtő kollekciójából bukkant elő.
A darabot Berkes Berczi, a fővárosi – és valószínűleg az óvári – kávéházak egyik kiváló és közkedvelt cigányprímása szerezte 1910 környékén. A művet 100 év távlatából Futó Gábor zenetanár és tánczenész keltette újra életre a XXXIX. Agrárbál közönsége számára. Nem ez az egyetlen ősi zenemű, amely az utóbbi időben Szövetségünk birtokába került. Néhány évvel ezelőtt Somogyvári Gyula szerzeménye, "Lázban vannak az óvári lányok - Gazdász csárdás" (amelyet Grábner Erna gazdászkisasszonynak ajánlott a szerző) került bemutatásra, de az Egyesület tulajdonában van a szintén nagy hírű cigányprímás és zeneszerző Farkas Miska "Gazdász csárdás" c. darabjának kottája is, melyet a magyaróvári gazdasági tanintézet hallgatóinak ajánlott a győri első magyar zenekar igazgatója az 1800-as évek második felében.
Akadémiánk azonban számos további neves zeneértő személyiséggel büszkélkedhet. Id. Bartók Béla, a világhírű zeneszerző és zenetudós édesapja, egészen komoly zenei tevékenységet folytatott hallgatósága során – zongorán, hegedűn és csellón is játszott, sőt, komponálással is foglalkozott –, és valószínűleg szerves részévé vált az Alma Mater társasági életének. Walleshausen említést tesz még a német tagozat 1884-ben lezajlott búcsúztatásáról is, ami „július 26-án, szombaton este fáklyás felvonulással kezdődött a város feldíszített utcáin az idősebb Lehár Ferenc (a híres zeneköltő apja) által vezényelt katonazenekar hangjai mellett”.
Kevésbé ismert, hogy az ifjabb Johann Strauss, korának egyik leghíresebb zeneszerzője, a Kék Duna keringő megkomponálója, zenekarával többször szórakoztatta a közönséget Magyaróvárott. A város egykoron valószínűleg kedvenc fellépési színhelyei közé tartozott, illetve többször is megihlette a már életében a „Keringőkirály” becenévvel illetett Strausst, aki alig több mint fél évszázad alatt nemcsak a bécsi és a magyaróvári közönséget, hanem egész Európát és Amerikát is meghódította. Szerzeményei közé tartozik az „Óvár Keringő” (Altenburg-Walzer), amelyet valószínűleg az első, 1846. február 9-én lezajlott magyaróvári fellépésére komponált, és a bál szervezőinek ajánlott, valamint a magyar zenei stílust magán hordozó „Magyar Keringő” (Magyaren-Walzer), amely később „Irenen-Walzer” néven vált ismerté.
Még egy érdekességről érdemes szót ejteni a világzene és Magyaróvár kapcsolatából. Az udvari tanácsos Kleyle Ferenc az Alma Mater második igazgatójaként működött. A művészetpártoló direktor házában korának ígéretes fiatal tehetségei adták egymás kezébe a kilincset (az objektivitás kedvéért megjegyzendő, hogy ehhez nagyban hozzájárult lányainak messzeföldön híres szépsége is). Lenau Miklós, egykori óvár gazdász költő mellett a XIX. század egyik legtehetségesebb zeneszerzője, Franz Schubert is a gyakori vendégek listáján szerepelt. Schubert két művészlélek barátja is Kleyle egy-egy lányával kötötte össze életét.