Gyomnövények

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Újvárosi: "Szántóföldeken gyomnak nevezünk minden növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét."

"A gyom olyan növény, ami ismeri a túlélés minden trükkjét, de nem képes egyenes sorokban nőni."

Pipacs vagy vadmák: népi elnevezései: pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák. Egyéves növény, 30-80 cm magasra nő meg. Levelei szárnyasan szeldeltek, a levélszélek durván fűrészesek. A szár sertésszőrös. Legismertebb a virága, amely négy lángvörös sziromlevélből áll, a tövén fekete folttal. A termése többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amelyet a népnyelv borstartónak nevez. Közönséges gyom, szántók szélén, parlagokon mindenütt megtalálható. A pipacsvirág teája jó köhögéscsillapító, enyhe nyugtató hatású. Magja ehető, finom dió ízt ad.
Médiaállomány

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=l-ezy9ESomI

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=l-ezy9ESomI

Pásztortáska: Európában őshonos növény, amely egész nyáron virágzik Népi elnevezései: palackfű, csapka, pásztorerszény, pásztortarsoly, vadmustár, élekhalok, gezemice, libazsázs. Egy- vagy kétnyári fehér virágú gyom- és gyógynövény, amely a körülményektől függően 6-20 centiméterre nő meg. A szára elágazó, tőlevélrózsás; alapi levelei lándzsásak és kacúrosan fogazottak, a felső levelek ép szélűek. A virágok fehér színűek és laza fürtökben állnak. A termése becőke , amelynek formája a háromszögletűtől a szívformáig terjed. Leginkább a táskaformára hasonlít, innen is nyerte az elnevezését. Legérdekesebbek a magvai, mert nedves környezetben olyan anyagot bocsát ki, amelyhez a vízhez kötődő életciklusú rovarok hozzátapadnak és elpusztulnak. Ezen tulajdonsága miatt használható szúnyogok irtására, mert elpusztítja a szúnyoglárvákat. Felhasználása: vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó hatású a teája. Kínában a „hirtelen sütött pásztortáska-levelek” helyi ínyencségnek számítanak. Gyermekeknek kedvenc játéka a növényből csörgőt készíteni a terméstő lehúzásával, hiszen az érett termésben a száraz magvak megrázva zörgő hangot adnak.
Médiaállomány

 

Parlagfű vagy ürömlevelű parlagfű: veszélyes, virágporával allergiát kiváltó gyomnövény. Őshazája Észak-Amerika déli területei, Magyarországra először a század elején került, de mára már mindenütt elterjedt. Igénytelen gyomnövény, a parlagon hagyott területeken és nem bolygatott földeken jelenik meg. Érdekessége, hogy a magára hagyott területeken 3-4 év alatt kiszorítják az őshonos növények a parlagfüvet. Kétszikű 120-140 cm magas, terebélyes egyéves növény. Szára elágazó, levelei szárnyasan szeldeltek. Fészkes virágzata van, amely csak 4-5 mm méretű, a növény csúcsához közel találhatóak a porzós virágok és a legközelebbi levél alatt pedig a termősek. A termés 2-4 mm nagyságú szív alakú kaszattermés. Egy közepes növény több 1000, de akár több 10000 magot is hozhat. Nagyon ellenállóak a magvak, akár 30 évig is csíraképesek maradnak a talajban. Magyarországon parlagfűirtó kampányok vannak, az irtás elmaradása pénzbüntetést von maga után.
Médiaállomány

 

Csattanó maszlag: Dél-Amerikából származik, de szinte az egész világon elterjedt. Európában a XVI. században jelent meg, először botanikus, majd házi kertekben is. Népi elnevezései: tüskés disznó, tövisalma, maszlagos redőszirom ,tölcséres beléndek,dögfű. Terebélyes, akár méteres magasságúra is megnő, levelei oválisak és fogazottak. A virága 2,5-4 cm nagyságúra megnövő, fehér színű tölcsér formájú. Termése erősen tüskés toktermés. Levelei és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó, fájdalomcsillapító, altató hatású. A népi gyógyászatban az asztma ellenszere. A gyógyszeripar ma már nemigen használja, mert a gyógyhatású és a halálos adag között alig van különbség. Gyermekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet!
Médiaállomány

 

Szőrös disznóparéj: Észak-Amerikából származik, Magyarországra csak a XVIII. században, de olyan mértékben sikerült alkalmazkodnia a körülményekhez, hogy mára ez a legelterjedtebb és legagresszívebben terjedő gyomfajta hazánkban. Népi elnevezései: disznódudva, dudvás disznóparéj, eszterburján, lisztes paréj, sósparéj, cigányparéj Egynyári kétszikű növény, amely akár 150 centiméteresre is megnőhet, de átlagosan 50-90 cm magas. A szára vastag, húsos és lédús, a levelei rombos-tojásdadok és 15 cm hosszúak. A virágzata álfüzérekből áll, a termése toktermés. Egy növény akár 1000-5000 magot is hozhat. A szőrös disznóparéj fogyasztható, a fiatal leveleket salátaként, az idősebbeket főzelékként kell elkészíteni. A levelek sok oxálsavat tartalmaznak, ezért a főzőlevet le kell önteni róla. Ugyanezen ok miatt takarmányozási célra csak nagyon kis mennyiségben használható. Az amerikai őslakosok is használták már ételként és gyógyszerként.
Médiaállomány

 

Kövér porcsin: Ázsiában őshonos, de már mindenütt elterjedt gyomnövény. Névváltozatok: disznója, disznóporcsin, kövérfű, kövérke, kövér lányka, poncsér Egynyári növény, 30 centimétert elérő húsos kúszó szárral. A levelek pozsgásak, fényes sötétzöldek, tojásdad formájúak. A virágok élénksárgák. A fiatal leveleket salátába, az idősebbeket pedig főzelékként tudjuk felhasználni. Sok C- és E-vitamint tartalmaznak, ezért immunerősítő hatású. Vértisztító, vérzéscsillapító hatását is leírták, és reumás megbetegedésekre is jó hatású.
Médiaállomány

 

Fehér libatop: Ázsiai származású növény, már az őskor óta az emberi kultúra kísérője. Az egyik leggyakoribb gyomnövény. Névváltozatok: fehér libatalp, lágyparéj, lisztes laboda, cigányparéj, laboda, pukykakása Egyéves, kétszikű, magról kelő gyomnövény. A körülményektől függően akár 2 méterre is megnőhet, erősen elágazó a szára. A levelek tojásdadok, fogazottak, a virágzata gomolyos fürt. Egy-egy növényen akár 20000 mag is fejlődhet. nevét a libalábra emlékeztető fiatal leveleiről kapta. Élelmezésre használható, fiatal leveleit salátaként, levesként és főzelékként fogyasztják, őrölt magja lisztként használható. Észak-Indiában és Dél-Afrikában régóta termesztett haszonnövény. Kis mennyiségben állatok is szívesen fogyasztják takarmányként.
Médiaállomány

 

Közönséges kakaslábfű: Pázsitfűfélék családjába tartozó fű. Legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk, mindenütt elterjedt. Eredetileg mocsári növény, rizsgyom volt. Névváltozatok: muhar, vörös muhar, vízi muhar, japán köles, vízfű Egynyári fű, egyszikű gyomnövény, 30-120 cm közötti magassággal. A levelei 20-30 centiméter hosszúak, éles szélűek. Bugavirágzata és szemtermése van. Füve gyenge, az állatok szívesen fogyasztják.
Médiaállomány

 

Gyermekláncfű vagy pongyola pitypang: Közép- és Kelet- Európában mindenhol elterjedt évelő növényfaj. Névváltozatok: bárányfejűfű, békasaláta, bimbófű, cikória, csattogógaz, oroszlánfog, pimpó, sárvirág, vakulócsirke, ebtej, eszterláncfű, kákics, pimparé, kikirics Karógyökere függőleges és hosszú, ezért nehezen irtható gyom. A levelek a földre fekvők és hasadtak. A szár belül üreges, a virág aranysárga fészkes virágzat. A levelek és a virágszár elszakítva fehér, kesernyés ízű tejnedvet ereszt. A repülőszőrös magvak bárhova eljutnak. Kedvelt gyermekjáték az „ejtőernyős” magvak elfújása. Száras virágait összefűzve nyakláncot vagy fejdíszt készíthetünk. A levelei többféle vitamint és ásványi anyagokat tartalmaznak, ezért kiválóan alkalmasak saláta vagy főzelék készítésére. A gyökere kávépótlóként használható.
Médiaállomány

 

Mezei katáng: Eurázsiában honos, az egész világon elterjedt gyomnövény. Névváltozatok: katángkóró, katáng, vad cikória, napra-néző, napra-járó, bodácskóró Lágy szárú, évelő növény. Rövid gyöktörzse orsógyökérben folytatódik. Általában 50-150 cm magas. Levelei tojásdadok, vagy lándzsásak. A virágok egyenként, vagy kettesével állnak és világoskékek, ritkán fehérek vagy rózsaszínűek. A virágok csak délelőtt nyílnak. A növény tejnedvet tartalmaz. Felhasználható étvágygerjesztőként, máj- és veseméregtelenítésre. Nemesített változatának őrölt gyökere az úgynevezett cikória , kávépótlékként használatos.
Médiaállomány

 

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=GeXutgfIol4


TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt