Bécs vonzásában... - érdekfeszítő könyvbemutató a Cselley-házban

Az Óvári Gazdászok Szövetsége 2013. december 13-án, évzáró rendezvényeinek sorában tartotta meg Dr. habil Horváth Gergely Krisztián történész-szociológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense: „Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében” c. könyvének dedikálással egybekötött bemutatóját.

A nap első programjaként a patinás Cselley-házban, 16:30-kor nyitotta meg Székely Zoltán, a Hansági Múzeum igazgatója a hosszú évek kutatómunkája után összeállt 700 oldalas mű ismertetéséről szóló estet. A kötet megjelenésének fő támogatói a Lajta-Hanság ZRt., Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata és az Óvári Gazdászok Szövetsége voltak.

A szponzorok közül elsőként Fazekas Imre elnök köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Nagy István polgármester szavai zárták le az estet. A Szövetség vezetője beszédének bevezetőjében elmondta, hogy a grandiózus műről lehetetlenség röviden szólni: nemcsak a terjedelme miatt, hanem a benne rejlő hatalmas mennyiségű információhalmaz és munka okán is. A könyv ismertetését pedig avatott személy, maga a szerző úgy is elvégzi. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a kötet komoly tudományos súlya ellenére "fogyasztható" mindenki számára.

Az író bemutatását folytatva a közönség megtudhatta, hogy Dr. Horváth Gergely történész-szociológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense 1974-ben született Ajkán, de Moson megyei - jánossomorjai - gyökerekkel is bír. 1998-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 2004-ben védte meg PhD doktori értekezését - "természetesen" már ennek középpontjában is a 19. századi Moson vármegye állt. Habilitált doktori címét pedig 2011-ben szerezte meg, részben szintén e témakörben.

Jelen kötete - fő vizsgálódási irányának megfelelően - egy bő évtizedes kutatásból kinőtt monográfia. Elmondása szerint Mosont azért választotta egy részletesebb vizsgálat terepéül, mert itt, az ország egyetlen német többségű és Bécshez legközelebb fekvő vármegyéjében, s különösen a magyaróvári főhercegi uradalomban korán, már 1848-at megelőzően megindult a mezőgazdaság piaci átalakulása. A kutatás ahhoz kínált esélyt, hogy külön-külön elemezve az átalakulás belső mozgatórugóit és tényezőit, nemcsak a mosoni út sajátosságait érthetjük majd meg, hanem megteremtődik a más régiókkal történő összehasonlítás lehetősége is.

Számunkra kedves módon, munkájában közel kétszáz oldalon mutatja be a reformkor tudós mezőgazdászának, az Alma Materünket alapító denglázi Wittmann Antal lovag főkormányzónak pályáját és koncepcióját is, s ennek részeként a magyaróvári főhercegi uradalom modernizálását az 1814-et követő időszakban, ami e problémakör eddigi legrészletesebb kifejtése - az Alma Mater és Wittmann emléke számára külön megtiszteltetés, hogy ezt az ELTE egyik vezető oktatója tette meg.

Fazekas Imre beszédében érdekességként megemlítette, hogy napra - sőt talán percre pontosan - egy évvel ezelőtt vette át az Óvári Gazdászok Szövetsége vezetését (2012. december 13.). Horváth Gergely Krisztián bemutatkozó és felkérő levele pár nappal később, 2012. december 17-én íródott a Szövetség irányába, tehát ez új elnökség számára a könyv megjelentetése jelentette az egyik legelső projektet és koordinálandó feladatot. A támogatás és segítségnyújtás lehetőségét a Szövetség vezetése első elnökségi ülésén meg is tárgyalta, és teljes mellszélességgel kiállt megvalósítása mellett, mivel a szerző addigi munkássága ismeretében egy nagyszerű és egyedülálló könyvre számított.

A Szövetség elnöke beszédének végén a támogatóknak megköszönte segítségüket és közreműködésüket, kiemelve Preiner József vezérigazgatót és dr. Koltay Csabáné osztályvezetőt, illetve Dr. Nagy István polgármestert. Végül, de nem utolsó sorban a szerzőnek is háláját fejezte ki hatalmas és egyedülálló munkájáért, bízva abban, hogy a jövőben - készülve az Alma Mater alapításának bicentenáriumára - szintén számíthatnak munkájára. Fazekas Imre kiemelte, hogy a városba mindösszesen 370 - előre megrendelt és kifizetett - példány érkezett, és az országban csak néhány nagykereskedőnél találhatók kötetek, de az Óvári Gazdászok Szövetségénél még megvásárolható a könyv néhány példánya.

Az igényes kiállítású könyvet a szerző mutatta be, amelynek ismertetésében elmondta, hogy Moson megye elsősorban agrár- és logisztikai adottságai révén találta meg a helyét a Bécs-központú régió munkamegosztásában. A monográfia azon átmeneti időszakba enged betekintést, amikor a rendi világot felváltó, az állam és a piac mind nagyobb befolyásával jellemezhető új korszak már formálódik, de még nem töri át a régi kereteket.

A monográfia a történeti Moson vármegye példáján mutatja be azt az átalakulási folyamatot, amelynek során a rendi társadalom- és gazdaságszerkezet mindinkább a piacosodás sodrásába került. A szerző Moson vármegyére mint Bécs előszobájára tekint, így az osztrák gazdasági fejlődés és Bécs növekedése azok a tényezők, amelyek révén értelmezhetővé válnak a Lajta innenső felén végbemenő folyamatok. A vármegye kellően markáns sajátosságokkal bírt ahhoz, hogy társadalmát és gazdaságát a hazai viszonyokhoz képest önálló fejlődési útként, regionális mintaként tárgyalhatta.

A kötetben számba vette mindazon – a tartalomjegyzékben egy-egy nagyobb résznek, fejezetnek megfeleltethető – keretfeltételeket, amelyek a kutatás középpontjában álló úrbéres népesség szemszögéből meghatározók voltak ezen átalakulási folyamatban. A szorosan vett társadalomtörténeti kutatáson túl így kiterjedt közigazgatás- és gazdaságtörténeti, ill. történeti ökológiai kutatást is végzett, minden esetben primér forrásokra támaszkodva.

A dolgozat ugyanakkor – a főcímben is kiemelten – továbblép a megszokott nemzeti perspektíván, és a megye sajátosságait, a változások irányát alapvetően a birodalom Bécs centrumú központi régiójának társadalom- és gazdaságfejlődéséből vezeti le. E megközelítés révén lehetőség nyílt arra is, hogy az osztrák és magyar történetírás ugyanazon területre és korszakra vonatkozó, de fogalmi kereteit tekintve eltérő megközelítéseit közös nevezőre hozza.

A kötet megírását egy évtizednyi kutatás előzte meg. Egyedülálló vállalkozás, hogy a szerző nemcsak egy egész vármegyét von vizsgálat alá, de eközben a rendi társadalom és gazdaság átalakulását a Hanság lecsapolásától a magyar–osztrák vámhatár hétköznapi működésén keresztül az elemi iskoláztatás terjedéséig számtalan síkon elemzi.

Külön részben tárgyalja Wittmann Antalnak, a magyaróvári uradalom jószágkormányzójának munkásságát, ami az életmű első beható elemzése. A Wittmann által az 1810–1820-as években, a gazdasági válság idején megkezdett reformoknak köszönhetően a magyaróvári uradalom már a rendi viszonyok közepette át tudott állni a piaci alapú működésre.

A sok szempont ellenére a mű egységes egész. A szerző bravúrral tartja együtt az eltérő irányokba mutató szálakat, s eközben sikeresen integrálja a struktúra- és mikrotörténet szempontjait. Elsődlegesen mindvégig levéltári forrásokra támaszkodik, ugyanakkor számos, eleddig ismeretlen vagy elfeledett nyomtatott forrást is felderít.

A kötethez a szövegértelmezést segítő 12 színes térkép tartozik, míg a függelékben Andreas Grailich 1818-ban keletkezett dolgozata, Moson megye első településszintű leírása is olvasható. A kötet végén német nyelvű tartalmi összefoglaló található.

A szerző beszédének végén megköszönte mindazok segítségét, akik valamilyen módon hozzájárultak a könyv megszületéséhez. A rendezvényt dedikálás zárta.

A képek rendelkezésre bocsájtásáért külön köszönet illeti Beregszászi Balázst!