Archív anyagok
A menüpont alatt célunk összegyűjteni és közreadni minden, az Alma Mater történetével, az itt zajlott eseményekkel, vagy egykori tanárok, kutatók, illetve hallgatók életével és munkásságával kapcsolatos írott anyagokat (archív dokumentumokat, újságcikkeket és könyveket, stb.), valamint filmfelvételeket. Az Alma Mater alapításának bicentenáriumára szeretnénk egy digitális archívumot létrehozni, amelyben az érdeklődök - legyenek azok nosztalgiázó egykori hallgatók, vagy éppen kutatók - kedvüket lelik, és egyúttal hasznos információkhoz is juthatnak.
Az oldal jelenleg feltöltés alatt áll, folyamatosan dolgozzuk fel és tesszük közre múltunk fellelt részleteit. A közel 200 év történései, a számos oktató, illetve több ezer egykori hallgató, és a hozzájuk köthető hatványozott mennyiségű archív anyag felkutatása hatalmas munkát jelent. Az ezt végző néhány lelkes gazdász figyelme sajnos nem terjedhet ki történelmünk minden egyes mozzanatára, illetve kapacitás és kapcsolatok hiányában nem tudunk mindenkit személyesen megszólítani tárgyi emlékek után kutatva. Éppen ezért - élve az internet adta lehetőséggel - ezen a fórumon szeretnénk kérni mindenki segítségét, aki rendelkezik ilyen jellegű tárgyi emlékkel, írott vagy nyomtatott anyaggal, netán elfeledett relikviával, hogy ossza meg velünk információit, illetve egy másolás, archiválás, digitalizálás erejéig bocsássa azt rendelkezésünkre.
Reménykedve abban, hogy közös erőfeszítéssel minél több anyagot tudunk megőrizni múltunkból az utókor számára, nagy szeretettel várunk minden információt az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen vagy a 06 70 321 88 51-es telefonszámon! Az eddig feltöltött anyagok böngészéséhez pedig hasznos időtöltést és jó szórakozást kívánunk!
Az oldal folyamatos feltöltés alatt áll.
Dokumentumok
Albert Kázmér szász-tescheni herceg: A Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet alapítólevele. Bécs, 1818. október 25.
(Forrás: SZE MÉK Intézménytörténeti Múzeum)
Anzeige von der neu errichteten ökonomischen Bildungsanstalt zu Altenburg, Wieselburger Gespannschaft in Ungarn (Közlés az újonnan létrehozott óvári gazdasági tanintézetről - Moson vármegye, Magyarország - németül). Erneuerte vaterländische Blätter für den österreichischen Kaiserstaat. Intelligenzblatt der österreichischen Literatur. Wien, 26. September 1818., 77. sz. 508. o.
[Forrás: Németh Attila (2006)] - Korabeli osztrák újságcikk beszámolója a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet közelgő megnyitásáról.
Lehranstalten in Ungarn (Tanintézetek Magyarországon - németül). Allgemeine Literatur-Zeitung. Halle und Leipzig, Junius 1819., 148. sz. 333-336. o.
[Forrás: Németh Attila (2006)] - Korabeli német újságcikk beszámolója a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet megnyitásáról.
Hugo H. Hitschmann: Verzeichniss der Lehrer und Studirenden der erzherzoglichen landwirtschaftlichen Bildungsanstalt und der k. k. höheren landwirtschaftlichen Lehranstalt zu Ungarisch-Altenburg 1818-1848 und 1850-1864. Ung. Altenburg, 1865. Druck und Verlag von Alexander Czéh. (Forrás: SZE MÉK Könyvtár) - A könyv Hitschmann Hugó egykori óvári gazdász hallgató és későbbi tanár gyűjtését tartalmazza. A kötet az Alma Mater 1818-as alapítástól kezdve az 1860-as évek közepéig veszi számba az ezen időszak során Magyaróvárott megfordult oktatókat és diákokat. A jegyzékben Hitschmann közel 2000 hallgató nevét sorolja fel alfabetikus sorrendben, kiegészítve azokat egyéb adatokkal, illetve sok esetben későbbi életükről, az oklevelük átvételét követő időszakról is közöl információt róluk. Hitschmann munkájának további érdekessége, hogy kb. 600 db fényképet is összegyűjtött az említett korszak hallgatóiról, amelyek feldolgozását és közkincsé tételét Szövetségünk folyamatosan végzi.
Az 1940-ben megrendezett Óvári Gazdászbál meghívója.
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Dr. Révy Dezsőnek címzett vers 1940-ből.
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Az 1941-ben lezajlott valétálás dokumentumai.
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Dokumentumok az Alma Mater 150. jubileumi évéből (1968).
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Kolossváry Szabolcs 1981-ben elhangzott emlékbeszéde az 1941-ben végzett évfolyam 40 éves találkozóján.
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Szuprics Vendelnek a díszoklevéllel kitüntetett hallgatók nevében elmondott emlékbeszéde (2009).
[Forrás: Szuprics Vendel (1944)]
Könyvek
Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Emlékkönyv. Szerkesztette: Balás Árpád kir. tanácsos, a Magyar-Óvári M. Kir. Gazdasági Akadémia igazgatója. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár, 1897.
(Forrás: SZE MÉK Könyvtár) - A Millennium évében készült egyedülálló szakoktatási összefoglaló mű Magyaróvárra vonatkozó része (1-40. oldalak) érhetők el honlapunkon.
A magyaróvári sárguló gazdászok emlékalbuma. Kiadják: Dr. Bathó János és Gr. Königsegg-Rottenfels Miksa. Magyaróvár, 1938.
(Forrás: SZE MÉK Könyvtár) - Az 1938-ban végzett évfolyam búcsúzó kiadványa
Igali Svetozár: Budapesttől Belgrádig veloczipéden. Pallas Részvénytársaság nyomdája. Budapest, 1885.
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
Igali Svetozár: Montpelliertől Budapestig velocipéden. Pallas Részvénytársaság nyomdája, Budapest.
(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár) - Igali Szvetozár (Somberek, 1859 - Oakland, 1922) 1881-ben végzett óvári gazdász több szakfolyóirat alapítójaként és szerkesztőjeként tette le névjegyét a szakmában. Hírnevet és közismertséget azonban „velocipédista” volta hozta meg számára. Hazánkban - és talán a világban is - az országúti kerékpársport egyik első művelőjeként tartják számon. Tanulmányainak befejezése után, a Dél-Franciaország és Magyarország, illetve a Budapest és Belgrád közti utat kerékpárján tette meg - korabeli technikai és útviszonyok mellett -, nem kis feltűnést keltve az országutakon. Két feltöltött könyve ezen utazásainak kalandjaiba nyújt betekintést az olvasók számára. Igali Svetozár magánemberként szőlőbirtokosként működött Baranyában, ezt követően kivándorolt az USA-ba, ahol gazdálkodni kezdett. Itt átvette a Californiai Magyar Farmer c. szakfolyóirat szerkesztését is, majd Oaklandben hunyt el 1922-ben.
Évkönyv 2001-2006. Összeállította és szerkesztette: Agócs Enikő és Kótai István. Mosonmagyaróvár, 2006.
(Forrás: Németh Attila) - A 2006-ban végzett évfolyam búcsúzó kiadványa
Power Point bemutatók
Az Alma Mater alapításának 185. évfordulójára készült vetített képes előadás 1. része (1818-1954)
[(Forrás: Takács Krisztina (1997)]
Az Alma Mater alapításának 185. évfordulójára készült vetített képes előadás 2. része (1954-2003)
[(Forrás: Takács Krisztina (1997)]
Filmfelvételek
A magyaróvári gazdasági akadémia végzett diákjainak ballagása, 1933. július. Magyar Világhíradó 490.
(Forrás: Filmhíradók Online - nava.hu)
A Magyaróvári Gazdasági Akadémia végzett növendékeinek ballagása, 1936. június. Magyar Világhíradó 644.
(Forrás: Filmhíradók Online - nava.hu)
Albrecht főherceg a II. Országos Zöldmező kongresszuson, 1935. június. Magyar Világhíradó 589.
(Forrás: Filmhíradók Online - nava.hu) - Habsburg-Tescheni Albrecht (Weilburg, 1897 - Buenos Aires, 1955) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg vadász-főhadnagyként érte meg az I. világháború végét, majd 1923-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián. Katonai és mezőgazdasági tanulmányai után a Felsőház tagjaként belevetette magát Magyarország politikai életébe. Bizonyos - Horthyval szemben álló - körök kormányzójelöltként (V. Béla néven még királyjelöltként is) számon tartották. (Megjegyzendő, hogy Albrecht főherceg anyai ágon az Árpád-házig vezette vissza családfáját.) Édesapja, Frigyes főherceg 1936-ban bekövetkezett halála után megörökölte annak osztrák és magyar birtokait, így a magyaróvári uradalomnak is tulajdonosa lett. A második világháború végén, a Vörös Hadsereg közeledtével Albrecht elhagyta az országot. Egyrészt úgy vélhette, hogy elkobzott birtokait már nem tudja visszaszerezni, másrészt politikai nézetei miatt retorzióktól tarthatott. Argentínában hunyt el 1955-ben.
Teleki Pál gróf került a kormány élére, 1939. február. Magyar Világhíradó 783.
(Forrás: Filmhíradók Online - nava.hu) - Teleki Pál gróf (Budapest, 1879 - Budapest, 1941) egykori óvári gazdász hallgató, politikus, miniszterelnök, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, igazgatósági és tiszteletbeli tagja, a Szent István Akadémia rendes tagja, a XX. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége. Közszereplői tevékenysége több ciklusnyi országgyűlési képviselőségre, a szegedi ellenkormány földművelésügyi miniszterségére, az 1920-as évektől pedig külügyminiszterségre, vallás- és közoktatási miniszterségre, miniszterelnökként két kormány vezetésére terjedt ki. A nemzetközileg is nagyra becsült földrajztudós három cikluson át volt dékán a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd rektor a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, illetve betöltötte a Földrajzi Intézet igazgatói posztját is. Teleki második miniszterelnöksége során lett öngyilkos 1941-ben, miután felismerte fel, hogy addig folytatott politikája zsákutcába jutott. „Világhírű tudós professzorból rajta kívül nem lett magyar miniszterelnök, s aligha volt olyan közéleti személyiség, aki annyi tudományos társaságnak, társadalmi, kulturális egyesületnek lett volna elnöke, mint ő. … Gróf Teleki Pál kétségtelenül a 20. századi magyar miniszterelnökök között az egyik legműveltebb, sokoldalúan képzett, szinte minden iránt tudományos igényességgel érdeklődő közéleti férfiú volt” - írja róla a Századformáló magyarok c. munka.
Radvánszky Albert az új koronaőr, 1942. december. Magyar Világhíradó 983.
(Forrás: Filmhíradók Online - nava.hu) - Radvánszky Albert báró (Pusztavarsány, 1880 - Budapest, 1963) Teleki Pál gróf után egy évvel, 1902-ben kezdte meg tanulmányait a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián. A nagybirtokos főnemes emellett rendelkezett jogi képzettséggel is, tudását a politika és a gazdasági élet területén kamatoztatta: volt koronaőr, magyar királyi titkos tanácsos, a Főrendiház jegyzője, a Felsőház alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa, a Hazai Általános Biztosító elnöke is, de igazgatósági tagként szerepelt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, az Országos Földhitelintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és több iparvállalat vezetésében is. A második világháborút követően fogságba került, csak idős kora és betegsége miatt engedték szabadon. Élete hátralevő részében egy budai szeretetotthonban élt, elfeledve halt meg 1963-ban.