Elhunyt Dr. habil Késmárki István professor emeritus (1938-2022)

Ismét egy kiváló embert veszített az Óvári Gazdászok népes családja. 2022. október 7-én, életének 85. évében elhunyt Dr. Késmárki István professor emeritus, a Növénytermesztéstani Tanszék korábbi vezetője, 1961-ben végzett Óvári Gazdász. Búcsúztatására – szeretett feleségével együtt – október 21-én, pénteken 15 órakor került sor a magyaróvári temetőben.

Késmárki István 1938. február 4-én született Kaposvárott, majd 1956-ban a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Ugyanebben az évben iratkozott be a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahol 1961-ben okleveles mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. Ezt követően két évig termelőszövetkezetben dolgozott. 1963-ban Dr. Varga János tanszékvezető hívására került a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Növénytermesztéstani Tanszékére, ahol több, mint 50 éven keresztül, még nyugdíjazása után is rendszeresen oktatott. Az Alma Matertől haláláig nem szakadt el, bár munkahelye, akárcsak a kárpátaljai magyarok hazája, többször változott rangban, hovatartozásban, de ő továbbra is itt maradt. Ezalatt a közel hatvan év alatt végigjárta a felsőoktatási és tudományos ranglétra jónéhány fokát, gazdásznemzedékek sorát oktatta. A növénytermesztéstan tárgykörben készített disszertációját sikeresen megvédte, így 1972-ben mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett Mosonmagyaróváron. Ettől kezdve egyetemi adjunktusként, 1979-től docensként tevékenykedett, egyetemi tanári kinevezését pedig 1995-ben vette át. 1979-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet szerzett, 1986 és 2003 között a Növénytermesztéstani Tanszéket tanszékvezetőként irányította. 2003-ban történt nyugdíjazásától professor emeritusként dolgozott haláláig. Kutatási munkái közül a bab- és a lucernanemesítésre és fajtaelőállításaira volt a legbüszkébb. Nevéhez köthető a földműveléstan és a szántóföldi növénytermesztés elméleti- és gyakorlati oktatásának korszerűsítése, több szakmérnöki képzés tantervi programjának elkészítése, szakminisztériumi felkérésre oktatásmódszertani tanulmányok tervezése, a posztgraduális Halgazdálkodás képzésekhez a Horgászcélú Halgazdálkodás című tantárgy elméleti és gyakorlati kidolgozása. Örömmel töltötte el, hogy egész életében azt csinálhatta, amit kedvvel tett. Munkájáért kapott néhány elismerést, közülük az Ujhelyi Imre- és a Surányi János-díjat, valamint a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést és a professor emeritus megtisztelő címet különösen megtisztelőnek tartotta. Szabadidejét legszívesebben kertészkedéssel és horgászattal töltötte, a Magyar Országos Horgász Szövetségben minden jelentősebb választott tisztséget rövidebb-hosszabb ideig betöltött.

 

Dr. Késmárki István

Arany díszoklevelét 2011-ben, gyémánt díszoklevelét 2021-ben vette át szeretett Alma Materében, azonban a 2022-ben kapott arany doktori díszoklevelét megromlott egészségi állapota miatt már nem tudta személyesen átvenni.

Magánélete is szerencsésen alakult. Dániel Ágnessel kötött házasságot, aki szintén az Alma Materben dolgozott kutatási segéderőként. Házasságukban 1959-ben István fiuk született, aki szintén Óvári Gazdász, 1983-ban végzett Mosonmagyaróváron. Két unokája, Lilla és Tamás született, kiknek törődése és szeretete halála napjáig elkísérte.

Rövid szenvedés után, 2022. október 7-én, szeretett felesége után néhány héttel hunyt el.

Emlékét az Óvári Gazdászok népes családja, tanítványai és tisztelői kegyelettel megőrzik.

Nyugodjék békében!