Kovácsné Dr. Gaál Katalin a 2019. év Wittmann Antal-díjasa

Az idei Tanévnyitó Ünnepi Kari Tanácsülés keretében köszönthettük az első Wittmann Antal-díjjal kitüntetett hölgyet Kovácsné Prof. Dr. habil Gaál Katalin személyében.

Gaál Katalin 1948. augusztus 28-án született Mosonmagyaróváron. 1970-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett okleveles agrármérnöki diplomát. Oktatói tevékenységét 1971-ben kezdte a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karon, azóta is az intézményben (illetve jogutódjainál: a  Pannon Agrártudományi Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Széchenyi István Egyetem) dolgozik,  1971-73-ig tudományos továbbképzési ösztöndíjas a Mosonmagyaróvári Kar Állattenyésztési Tanszékén, majd az egyetemi ranglétra minden fokát megjárva, tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, mígnem 2000-ben, az Óváron végzett gazdász hölgyek közül elsőként, egyetemi tanári (professzori) címet ért el.

1976-ban egyetemi doktori fokozatát a lóbab takarmányozásban betöltött szerepével foglalkozó disszertációjával szerezte meg. 1986-ban mérnöktanári képesítést kapott Gödöllőn. 1995-ben a mezőgazdaság tudomány kandidátusa fokozatot nyert el a magnézium állati takarmányozásban betöltött szerepének tanulmányozásából készített tudományos munkájával, majd 1999-ben habilitált doktori cím birtokosa lett.

Az oktatásban eltöltött ideje 47 év, ami jelenleg is folyamatos. Főbb oktatott tárgyai: baromfitenyésztés, ökológiai állattenyésztés, génmegőrzés, baromfitermékek előállítása, agrár-mérnöktanár szakmódszertan, korábban általános állattenyésztés, populáció genetika.

A 2006-ban indult hároméves agrármérnök képzés indításakor az Állattenyésztő BSc, valamint az Állattenyésztő MSc szakok kidolgozója, majd 2013-ig szakfelelőse. Részt vállalt a különböző szakirányok, szakképzések kidolgozásában, mint a haltenyésztő szakmérnök, lótenyésztés, lovassportok szakirány, ménesgazda felsőfokú szakképzés, baromfitenyésztő felsőfokú szakképzés.

2002-2013 között a PhD-képzési programban a Wittmann Antal Multidiszciplináris Doktori Iskola jogelődjénél, az Ujhelyi Imre Állattenyésztési Doktori Iskolában „Az állati termék termelés nemesítési és tartástechnológiai vonatkozásai” című program vezetője. 8 PhD hallgató témavezetője, ebből 4 sikeresen megvédte disszertációját, egy külföldi állampolgárként. 75 sikeresen abszolvált diplomamunka konzulense. Számos doktori szigorlat vizsgáztatója, valamint nyilvános doktori védések elnökeként segítette a tudományos fokozatszerzést.  Társintézményeknél 6 doktorandusz opponense volt.

Kutatómunkájának főbb állomásai: kezdetben a lóbab takarmányozásban betöltött szerepével foglalkozott, mint az import szójafehérje kiváltásának lehetőségével, majd adaptációs vizsgálatokat végzett tejtermelő állományokban, valamint populációgenetikai elemzéseket eltérő fajta-konstrukciójú szarvasmarháknál. 1979-től magnézium hatásvizsgálatokat folytatott baromfinál, sertésnél és szarvasmarhánál. 1996-tól a sárga magyar tyúk fajtafenntartását és génmegőrzését állami feladatként látja el, és irányítja az ott folyó tenyésztői munkát. Személyének köszönhető 2002-2005 között a korszerű baromfitelep megépülése.

Öt nagy hazai és egy nemzetközi pályázat konzorcium vezetője. A pályázatok főleg a hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárását, a régi magyar tyúk génvagyon tenyészállat-forgalmazási, valamint termékfejlesztési (hús és tojás) alapjainak kidolgozását, és az ehhez kapcsolódó „szántóföldtől az asztalig” tartó tudatos termék-előállítást szolgálták. Széleskörű nemzetközi együttműködést ölelt fel az „Új szemlélet a jóléti, környezeti és élelmiszer kapcsolatok különböző aspektusaira vonatkozóan Közép-  és Dél-Kelet Európában az ICT használatával” (WELANIMAL) című pályázat, melyben román, szlovák, görög, török, szerb és magyar szakemberek dolgoztak együtt, és amelynek szintén konzorcium vezetője volt. „Az Állattenyésztő mérnöki alap- és mesterszak, valamint a Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterszak főbb szakspecifikus törzstárgyainak tananyag fejlesztése, illetve kidolgozása, különös tekintettel az új típusú, lineáris képzési szerkezet komplementaritás elvén alapuló igényének kielégítésére” pályázatban altémavezető.

Tudományos munkája eredményeként 150 publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven. Ezek közül a tudományos közlemény 79, melyre a citációk száma 80. 8 könyvfejezet szerzője, tagja volt a 2008-ban az Állattenyésztéstan BSc tankönyv nívódíjat kapott szerzőcsapatának. Nívódíjas lektora a Baromfi fajtatan című könyvnek.

2013-ig számos tisztséget töltött be, többek között 1994-2013 között a Veszprémi Akadémiai Bizottság Állattenyésztési és Takarmányozási Munkabizottság titkára, majd elnöke, korábban a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesületének vezetőségi tagja.

Jelenleg az MTA köztestületi, illetve 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának tagja, DAGENE (Conservation of Endangered Autochthonous Animal Breeds of Danubian Countries) alapító tagja, az Acta Agronomica Óváriensis szerkesztőbizottsági tagja, az Animal Welfare elektronikus újság szerkesztőségének tudományos tanácsadója, és az Állattenyésztés és Takarmányozás folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

1994-től az Állattenyésztési Tanszék tanszékvezető-helyettese, majd 1995-től a Részletes Állattenyésztési Tanszék tanszékvezetője; 1998-tól a Baromfi- és Sertéstenyésztési Tanszék tanszékvezetője, majd emellett 2002-2013-ig az Állattudományi Intézet igazgatója.

Aktív közéleti szerepet töltött be az egyetem életében, évekig volt a Kari és az Egyetemi Tanács választott tisztségviselője.

Tudományos munkájának elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült: 1981: Kiváló Munkáért miniszteri elismerés, 1992: Miniszteri Dicséret, 1998: Ujhelyi Imre-díj. 2015-ben a baromfitenyésztésben, különösen a génmegőrzésben kifejtett tevékenységéért Sófalvy Ferenc-díjjal tüntették ki, majd 2017-ben a sárga magyar tyúk génmegőrzési, nemesítési tevékenységéért Miniszteri Dicsérő Oklevelet kapott.

2013-ban, idézve az oklevélben foglaltakat: az iskolateremtő munkájáért, az állattenyésztési kutatásokban elért tudományos eredményeiért, agrármérnök generációk mérnökké válásában végzett munkájáért, egész eddigi életműve elismeréseként professor emerita címmel ruházták fel.

Az óvári gazdász hagyományok őrzése és ápolása, valamint az ősi Alma Mater érdekében végzett kimagasló és önzetlen szellemi-erkölcsi tevékenysége alapján az Óvári Gazdászok Szövetsége közgyűlésének és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar tanácsának döntésével odaítélt díj átadására az Alma Mater 2019/2020. tanévének évnyitó ünnepségén került sor 2019. szeptember 6-án az egyetemi kar „B” épületének Aulájában.

Az Óvári Gazdászok népes családja nevében ezúton is köszönjük Kovácsné Dr. Gaál Katalin professor emeritának az eddigi, az Akadémia és a Szövetség érdekében végzett kimagasló tevékenységét és gratulálunk a méltó elismeréshez!