Dr. Veisz Ottót, Alma Materünk egykori hallgatóját tagjai közé választotta az MTA

Három év után a Magyar Tudományos Akadémia 2019. május 7-i zárt ülésén ismét megválasztotta új akadémikus tagjait, akik között szerepel Alma Materünk egykori hallgatója, Dr. Veisz Ottó tudományos tanácsadó, címzetes egyetemi tanár, intézetigazgató is! A kitüntető elismeréshez ezúton is gratulálunk gazdásztársunknak!

Veisz Ottó Téten született 1955-ben. 1979-ben szerezte meg okleveles agrármérnök diplomáját az Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán, majd 1983-ban mezőgazdasági genetikus szakmérnök oklevelét Gödöllőn. 1988-ban nyerte el a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot, majd 2000-ben az MTA doktora címet. Szakterülete a növénynemesítés, abiotikus stresszrezisztencia kutatás, őszi kalászosok fagy- és télállóságának kutatása és a klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak kutatása. Jelenleg az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Forrás: http://mgi.agrar.mta.hu/hu/kutatoi_portre_veisz_otto

A Magyar Tudomány 2018. évi 12. számában megjelent ajánlás szerint: A világon elsők között indított klímaváltozást szimuláló kutatásokat fitotronban. Eredményeit az általa koordinált program elfogadásával az EU az FP7-REGPOT-2007-1 pályázat keretében Magyarországon elsőként ismerte el. Elsők között állapította meg az őszi búza fagyállósági szintjének változását és a kromoszómákon lévő fagyállósági gének eltérő működését (Euphytica, 1989, 43, 41–45.). Amerikai kutatókkal MRI-eljárással vizsgálta a búza bokrosodási csomójában a víz fagyási folyamatát, és feltárta a részleges fagykár okát (Plant Cell Environ., 1995, 18, 535–544.; Plant Cell Environ., 1996, 19, 33–42.). A SEE-ERA.NET EU project (ID: 10273) koordinátoraként irányította a Közép- és Kelet-Európai Régióban a genetikai források fenotípusos jellemzését a stressztolerancia növelésére (Euphytica, 2012, 186, 139–151.). Francia kutatókkal kimutatta a búza vernalizációs igényének és fotoperiódusos érzékenységének jelentőségét a genotípusok klimatikus alkalmazkodóképességében (J. Exp. Bot., 2012, 63, 847–857.). 753 közleményéből 285 a tudományos publikáció. Összes IF: 87,22; független hivatkozások: 1348, h-index: 22. Vezető és meghatározó nemesítője 8 zabfajtának és 9 durumbúzának. Társ­nemesítője 63 őszi búzafajtának, valamint társfeltalálója 47 szabadalmi oltalomban részesített találmánynak, melyeket több mint 4,5 millió hektáron ter­mesztettek. Közreműködik az ELTE, SZIE és a PE doktori iskoláinak képzésében. Öt hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Munkáját Jedlik Ányos-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

 

Kutatói pályájáról bővebb információt az alábbi forrásként használt weblapok nyújtanak:

http://mgi.agrar.mta.hu/hu/kutatoi_portre_veisz_otto

https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f15068#matud_f15068

https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=8416&nomination=1&nominationYear=2018

 

A Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben újonnan megválasztott tagjai:

https://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-ujonnan-megvalasztott-tagjai-109664