Magas rangú elismerésben részesült Dr. Reisinger Péter

A 2018-as Az Év Agrárembere kitüntető díj növényvédelem kategóriájának győztese Alma Materünk professor emeritusa, Dr. Reisinger Péter lett! Szívből gratulálunk az óvári gazdászok népes családja nevében!

 

Dr. Reisinger Péter (Forrás: azevagrarembere.hu)

 

Életrajza Az Év Agrárembere Díj honlapján:

Reisinger Péter 1967-ben fejezte be tanulmányait a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán. Tanulmányi ösztöndíjasként a Baranya megyei Növényvédő Állomásra (Szederkénybe) került gyakornoknak. Fél év elteltével Vácrátótra küldték Dr. Ujvárosi Miklós gyomismereti tanfolyamára, ahol egy éves kurzuson vett részt.

Időközben – 1970-ben – beiratkozott a Keszthelyi Egyetem posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki szakára, ahol 1971-ben jeles eredménnyel szakmérnöki diplomát szerzett. Labormérnöki munkakörben új herbicidvizsgálati módszereket honosított meg és 1971-ben egy dolgozatával, amely a herbicidek hatásspektrumának logaritmikus bemérési módszerét ismertette, első díjat nyert el a Budapesti Vegyiművek országos pályázatán.

1972-ben a Dunaszekcsői termelőszövetkezetben (Baranya megye) vállalt növényvédő szakirányító feladatot. Egy évvel később kinevezték a szövetkezet termelési főmérnökévé. Felelős, termelésirányító munkaköre mellett egyetemi doktori fokozatra készült, amelyet summa cum laude minősítéssel védett meg 1975-ben.

1976-ban visszahívták a Baranya megyei Növényvédő Állomásra igazgatóhelyettes, főmérnöki beosztásba, majd 1985-ben az Állomás igazgatójául nevezték ki. A búza és a kukorica gyomirtás tervezésének logikai rendszeréből készült kandidátusi disszertációját 1988-ban védte meg.

A rendszerváltozás nagymértékű fordulatot hozott életében, 1990-ben kinevezték a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Főosztálya vezetőjének. Másfél évi minisztériumi tevékenységét követően a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karára került, ahol kezdetben egyetemi docensként dolgozott, majd rövid idő elteltével a Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet igazgatójává nevezték ki.

Az Intézetben számos sikeres projektet valósított meg. Ezek közül jelentősebbek az osztrák megbízással végzett mésztrágyázási (MEPUL) program, a PHARE támogatással beindított szaktanácsadó szakmérnöki posztgraduális képzés és a kiadványszerkesztési infrastruktúra megteremtése. Ez utóbbi eredményeként megalapította a Növényvédelmi Tanácsok c. színes, ismeretterjesztő jellegű, havi szaklapot, melynek kilenc éven át volt a főszerkesztője. A lap jó szolgálatot tett az éppen átalakuló mezőgazdaságban a növényvédelmi kultúra terjesztésében.

A kiadványszerkesztési infrastruktúra lehetővé tette egyéb magas színvonalú kiadványok szerkesztését és kiadását. Ennek két legfontosabb eredménye Ujvárosi Miklós: Gyomnövények c. könyvének reprint kiadása és Bognár Sándor: A magyar növényvédelme története a legrégebbi időktől napjainkig c. könyvének kiadása. Emellett számos tematikus kiadvány és Gazdafüzetek sorozat jelent meg.

A Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetben sikeresen folytatott vezetői beosztásáról 2002-ben leköszönt és megpályázta a Növényvédelmi Tanszék vezetői beosztást, amelyet 2003 óta töltött be. Oktatói munkásságának jelentős állomásaként említhető meg, hogy 1998-ban megszervezte a növényvédő szakmérnöki posztgraduális szak akkreditálását és indítását Mosonmagyaróváron. Azóta folyamatosan minden évben indult évfolyam, átlagosan 20 fő részvételével. Habilitált doktori címét 1999-ben védte meg és még ebben az évben kinevezték egyetemi tanárrá. A BSc képzésben 5, az MSc képzésben 3, szakmérnök képzésben 4, a doktorképzésben 2 tantárgy felelős oktatója. Mosonmagyaróvári oktatói tevékenysége során több, mint 200 hallgató írt szak-, vagy diploma dolgozatot irányításával. A 2000-ben akkreditált „Precíziós növénytermesztési módszerek” Doktori iskola létrehozásában aktívan részt vett, a növényvédelmi alprogram vezetője. Közreműködésével elkészült a Növényorvos mesterképzés tanterve, amelyet 2008-ban akkreditáltak. Növényvédelmi témájú fejlesztéseit folyamatosan végzi, irányításával elkészültek a növényvédelmi szakképzéshez nélkülözhetetlen ún. diagnosztikai CD-ROM-ok, amelyek a kalászos gabonák, a napraforgó, a repce, a burgonya és a cukorrépa károsítóit jeleníti meg digitális adathordozókon.

A 2000-ben kiadott Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia c. könyv, melynek társszerzője volt, Nívó-díjban részesült. A Win-Peszti növényvédő-szer nyilvántartó elektronikus adatbázist – melyet több, mint 20 éve gondoz – a 2007. évi országos Innovációs Nagydíj pályázaton elismerésben részesítették. Kezdeményezte, megszervezte, majd elindította a Magyar Gyomkutatás és Technológia (Hungarian Weed Research and Technology) c. lektorált tudományos lap kiadását, melynek kezdettől fogva főszerkesztője volt 2014-ig. A lap 15 éve rendszeresen megjelenik, az MTA Agrártudományok Osztálya, és a magyarországi Doktori Iskolák felvették a tudományos folyóiratok jegyzékébe. A lapban megjelent dolgozatokat a jelentősebb külföldi szaksajtó figyelő rendszerek is citálják.

Tudományos tevékenységét elsősorban a „Precíziós növénytermesztési módszerek” Doktori Iskola keretein belül fejti ki. Eddig 10 doktorandusza végzett summa cum laude minősítéssel. Publikációs tevékenysége: összes tudományos közlemények száma: 260, könyvrészlet: 68, összes tudományos közleményének független idézettségi száma: 299. Kutatási témái a herbológia szakterületét érintik. Kutatja a herbicid-tűrő kultúrnövények viselkedését és ajánlások tesz a technológiák finomítására. Vizsgálja a nem vegyszeres gyomszabályozási módszereket. Intenzíven foglalkozik a gyomosító kultúrnövények problémáival, különösen a napraforgó árvakelés probléma megoldásában végzett eredményes kutatásokat. Az utóbbi évek nagy társadalmi problémát jelentő parlagfű kutatásban is részt vállal. Fő kutatási területe a precíziós gyomszabályozás módszereinek fejlesztése. A kutatási munka hatékonyságát jelzi, hogy olyan rutinszerűen alkalmazható folyamatirányítási módszereket ad át a gyakorlati növényvédelem számára, amelyekkel lényegesen csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás, mérséklődik a környezet peszticidterhelése és nagymértékben javul a növényvédelem gazdaságossága.

 

Társadalmi szerepvállalása:

A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Kari Tanácsának tagja (1995-2015), a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szenátusának tagja (2007), A növényvédelem biológiai és ökológiai összefüggései c. doktori program vezetője (2000-2014), Pannon Egyetem Doktori és Habilitációs Bizottságának tagja (2004-2007), az MTA Növényvédelmi Bizottságának tagja (két cikluson keresztül), a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Oktatási és Továbbképzési Bizottság Elnöke (2000-2004), az EWRS (Európai Gyomkutató Társaság) tagja. Munkásságát az alábbiakkal ismerték el: Kiváló dolgozó (1971, 1979), Mezőgazdaság fejlesztéséért érem (1987, 2002), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997-2001), Ujhelyi Imre Díj (2009), az Egyetem Kiváló Dolgozója (2000), Tudományos Publikációs Díj (2010), Horváth Géza emlékérem (2010), Ujvárosi Miklós emlékérem (2014), Professor Emeritus cím (2015), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015), az Óvári Gazdászok Szövetsége 2015-ben Wittmann Antal Díjjal ismerte el az Alma Mater érdekében kifejtett munkásságát.

 

Az Év Agrárembere Díj kategóriagyőztesei 2018-ban (Forrás: azevagrarembere.hu)

 

 

Forrás: azevagrarembere.hu