Kuroli Géza
Prof. Dr. Kuroli Géza, DSc
Prof. Dr. Kuroli Géza a Pápa város melletti Szerecsenben született 1936-ban. Középiskolai tanulmányait Győrben folytatta, majd 1956-ban nyert felvételt a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahol kiváló eredménnyel végzett 1960-ban. Évfolyamtársai közül mindvégig kiemelkedett szorgalmával, megbízhatóságával. Társai hallgatói időszakában, és azt követően is példaképüknek tekintették. Az 1956-os forradalomban súlyosan megsérült. Veszélyben volt az élete.
Diplomaszerzése után Lovászpatonán, majd a Pápai Állami Gazdaság központi növényvédelmének irányítójaként dolgozott. Ismereteit bővítve szakmérnöki oklevelet szerzett, ettől számítva központi irányítója lett a növényvédelmi munkáknak. Tanulmányi eredményére tekintettel az Alma Mater 1962-ben visszahívta tanársegédnek.
Végigjárva a ranglétra minden fokát, 1969-ben adjunktusi, 1972-ben tanszékvezetői, 1974-ben docensi, 1983-ban professzori, 1987-től intézetigazgatói kinevezést kapott. A Kar professor emeritus 2007-ben lett. A Növényvédelmi Tanszéket 31 éven át vezette. A kar és az egyetem vezetésében 22 évig teljesített szolgálatot: négy cikluson keresztül volt dékánhelyettes, egy ciklusban pedig rektorhelyettes.
Dékánként 1985. július 1-től 1993. december 31-ig vezette az intézményt. Működése során az az Alma Mater fejlesztése – beleértve a személyi–tudományos innovációt – minden addigi és azt követő időszakhoz képest az egyik legeredményesebb volt. Vezetői ciklusa alatt épült meg többek között az új kollégium és a Gazdász Hotel, a „B” épület Aulája, megtörtént a Várkapitány épület teljes rekonstrukciója, a Műszaki bázis kiépítése, a Kutatási és Termelésfejlesztési Intézet fejlesztése, illetve a Deák téri épület visszavétele, a Tangazdaság megvásárlása, az Ujhelyi-istálló és tejház felújítása, a Biotechnikai Állomás fejlesztése és a Regionális Továbbképzési Központ kiépítése. Kapcsolatot épített ki a bécsi Élelmiszer-vizsgáló Intézettel és annak mintájára lerakta az alapjait a későbbi Élelmiszertudományi Intézetnek.
A szaktanácsadásnak és a továbbképzéseknek, is nagy szerepet szánt, támogatásával indult be a szaktanácsadó szakmérnök és a növényvédelmi szakmérnök képzés. Talán legkiemelkedőbb, előrelátó tevékenysége volt az első Doktori Iskola megszervezése, mely 2000 óta számos doktorandusznak adott PhD tudományos fokozatot. A Precíziós növénytermesztési módszerek elnevezésű doktori iskola vezetőjeként feladata a hazai és nemzetközi szinten egyaránt helytálló szakmai és tudományos utánpótlás nevelése. Témavezetői tevékenysége eredménye, hogy irányításával 19 fő szerzett doktori, illetve PhD fokozatot.
A nyugat felé irányuló szakmai tanulmányutak, hallgatói cseregyakorlatok megszervezése is dékáni tevékenységéhez kötődött, ahogy számos felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági hallgatónak biztosította tanulmányaik elvégzését. Emellett a tanári kar összetétele tudományos fokozat tekintetében soha nem látott csúcsot ért el a tudományok doktorainak számát illetően. Második dékáni ciklusában a Kádár-rendszer alatt politikailag hátrányt szenvedett oktatók és hallgatók erkölcsi rehabilitációját is igyekezett elvégezni.
A haladást szolgáló tevékenysége mellett kiemelkedő kutatómunkát is végzett a növényvédelem területén, aminek eredményességét 446 tudományos publikáció és az egyetemi doktori (1967), a kandidátusi fokozat (1972), valamint az MTA doktora cím (1995) elnyerése igazolja.
A tudomány és azon belül a növényvédelem fejlesztésében végzett tevékenységére felfigyelve, több hazai szakmai szervezet bizottságának tagja, ill. vezetője volt. Főbb közéleti megbízatásai: MAE Győr–Sopron megyei Növényvédelmi Bizottság alelnöke, majd elnöke; MAE Országos Növényvédelmi Társaság alelnöke, majd elnöke; MTA VEAB elnökség tagja; MTA Növényvédelmi Szakbizottság tagja, majd alelnöke; Gépipari Tudományos Egyesület alelnöke; Nyugat–Magyarországi Regionális Egyetemi Szövetség elnöke; Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Szakemberek Klubja - az Óvári Gazdászok Szövetsége jogelődje - elnöke.
Kuroli Géza professzor nyolc és fél éves dékáni működése során az Alma Mater újkori történetében kiemelkedőt alkotott. Az intézményért tett kimagasló és eredményes fejlesztő és tudományos munkáját több ízben is elismerték, így a GTE Egyesületi Éremmel (1984), a Mezőgazdaság Fejlesztéséért Emlékéremmel (1986,1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (1993), Óvár Emlékérem I. fokozatával (1997), Horváth Géza-emlékéremmel (1999), Kovács Béla-díjjal (2000), Nyugat-Magyarországi Egyetemért Emlékéremmel (2000), Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjjal, Környezetvédelmi tagozat (2003), 50 év a Mezőgazdaság Szolgálatában emlékéremmel (2004), Magyar Felsőoktatásért emlékplakettel (2004), Dr. Szelényi Gusztáv emlékéremmel (2006), Wittmann-díjjal (2014) és Mosonmagyaróvár Város Pro Urbe Díjával (2016).
2016-ban hunyt el Mosonmagyaróvárott, sírja a magyaróvári régi temetőben található. Tiszteletére 2019-ben emléktáblát helyeztek el az egyetemi kar "B" épülete - általa építtetett - Aulájának falán. Emlékét őrzi dékáni portréja a Kari Tanácsteremben, amelynek alkotója Prof. Dr. Paposi-Jobb Andor festőművész (fotó: Zengő Ferenc).
1962-ben kötött házasságot Szitás Valériával, akivel 53 éven át boldog házasságban élt. Házasságukból két lányuk: Éva és Mónika született, mindketten Óváron végzett agrármérnökök.
Németh Attila
Források:
Dr. Gergátz Elemér: Laudatio Dr. Kuroli Géza prof. emeritus, volt dékánról. Elhangzott Mosonmagyaróvár Város Pro Urbe Díjának átadó ünnepségén. Mosonmagyaróvár, 2016. augusztus 20.
Prof. Dr. Reisinger Péter megemlékező beszéde Dr. Kuroli Géza búcsúztatásán. Mosonmagyaróvár, 2016. szeptember 5.
http://ovarigazdasz.hu/component/content/article/16-szovetseg/760-prof-dr-kuroli-geza.html