Óvári Gazdászok Szövetsége

Környezettudatos gazdálkodás a saját kertünkben - könnyen és olcsón megvalósítható ökotippek

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Mik azok az egyszerű ötletek, amiket családommal együtt én is meg tudok valósítani a kertünkben?

1. Segítsd a hasznos szervezeteket a kertben!

Ha a természet példája szerint tekintjük, minden élőlény tagja a természetnek, része a természet körforgásának. Ilyen alapon minden élőlényt hasznosnak tekinthetünk, mivel hozzájárul a természet egyensúlyához.

Mikor hasznosak és mikor válnak kártevővé?

Ha a természet egyensúlya valamilyen okból felborul, elszaporodnak, a számunkra nemkívánatos élőlények ilyenkor beszélünk kártevőkről. A cél tehát a természet egyensúlyának a fenntartása. Kártevők azok az élő szervezetek, melyek termesztett haszon- és dísznövényeinkkel táplálkoznak, vagy azok növekedését megzavarják akkor is, ha észlelhető kárt nem okoznak.

Segítőtársaink egyik csoportja a talajlakó férgek. Feladatuk a szerves anyag bontása, átdolgozása, humuszképzés, talajlazítás. A fonalférgeknek több száz faja van, köztük számtalan olyan, amelyik kárt okoz. Egy részüknek viszont szerepe van a szerves hulladékok lebontásában, mint ragadozók és korhadékevők.

A hasznos talajlakó állatok közül még a földigilisztát és a trágyagilisztát emelnénk ki. A földigilisztának óriási szerepe van a kertben a szerves anyagok elbontásában, humuszképzésben, feladatuk még a talaj lazítása, a gyökerek számára átjárhatóvá teszik a talajt. Ha a kertünkben talajtakarást alkalmazunk, tapasztalhatjuk, hogy ezek a hasznos élőlények hamarosan elszaporodnak, és segítik a humusztartalom növekedését. Ugyanilyen hasznos a trágyagiliszta, hulladékokból, komposztból hasznos, a növények részére felvehető tápanyagot készítenek. Mindent meg kell tennünk, hogy számukat növeljük.

Ízeltlábúak: Ha találkozunk velük kertjeinkben, földünkön, nem is egészen igazságtalanul mindjárt a kártevőt látjuk bennük, pedig sok fajtájuk hasznos élőlény. Készítsünk számukra élőhelyet a kertben.

Pókok: Megtizedelik a legyeket, szúnyogokat, de egyéb kártevő rovarokat is. Tehát ne bántsuk a pókhálókat, amelyek a pókok elfogására szolgáló hálói.

Ragadozó atkák: Az atkák számos faja közül ezek hasznosak, mivel takácsatkákat, levéltetveket pusztítanak. Védő-ragadozónak nevezik őket, mert a kártevők túlzott felszaporodását még elkezdődni sem engedik, amennyiben levelenként legalább 1 ragadozóatka jelen van.

Legközismertebb és tenyésztett hasznos rovarunk a méh. A növények a méheknek (és egyéb rovaroknak) táplálékot szolgáltatnak, és ahhoz, hogy a virágból gyümölcs legyen, szükséges a méhek megtermékenyítő tevékenysége.

Hasznos rovarok közül megemlíthetők a futrinka-félék. Az aranyos bábrabló és számos futrinkaféle fonalférgekkel, pajorokkal, különféle lárvákkal és rovartojásokkal táplálkozik, tehát hasznos.

Katicabogarak: Mind a kifejlett katicabogarak, mind azok lárvái hatalmas mennyiségű levéltetvet képesek elfogyasztani. A változatos flóra a kertben kedvez a letelepedésüknek.

Lebegőlegyek: Fekete-sárga mintázatuk miatt darazsakra emlékeztetnek. Lárváik a tetvek ezreit falják fel. A fejlett lebegőlégy a tojásait a tetűkolóniák közepébe rakja. Ezeket a hasznos rovarokat büdöskével, sarkantyúval, körömvirággal csalogathatjuk kertünkbe.

Fátyolkák: Tetűoroszlánoknak is nevezik őket, mivel lárváik csillapíthatatlan tetűfogyasztók. Elszaporodásukat elősegíthetjük fátyolkaszállások kihelyezésével.

A fülbemászók rejtett életmódot élnek, rossz hírük ellenére nem károsak, tömegesen pusztítják a levéltetveket. Ha virágcserépbe forgácsot vagy szalmát teszünk, ebbe belemásznak, és így odahelyezhetjük mindig, ahol a levéltetű veszélyeztet.

Hüllők, kétéltűek: Ide tartoznak a békák, varangyok, szalamandrák, kígyók, siklók. A békák a meztelencsigák, ászkák, legyek, szúnyogok pusztítói. A teknősbéka – főleg vízközelben – előszeretettel fogyasztja a lótücsköt. A gyíkok, kígyók, siklók a puhatestűeket, meztelencsigákat pusztítják előszeretettel.

Madarak: Ha hasznos állatokról esik szó, gyakran elsőként a madarakat említik meg. A közéjük tartozó rovarevők kétségtelenül jelentős szerepet játszanak a kártevő-populáció gyérítésében, főleg amikor a fiókáiknak nagy mennyiségű hernyót szállítanak a fészekbe. Mégis mivel a rovarokhoz képest sokkal lassabb a fejlődésük, a kártevők tömeges felszaporodása ellen nem tudnak sokat tenni. Lehetne ezen azonban változtatni, ha legalább a kuvikoknak és a gyöngybaglyoknak alkalmas helyen fészkelőhelyet készítenénk.

http://www.nagykorosijomadarak.hu/index.php?content=leftmenu&page=3

Emlősök: Leggyakrabban a sünnel találkozhatunk. Éjjelente indul portyázni. Ezek során rovarokat, hernyókat, csigákat keres, de akár az egerekkel és a keresztesviperákkal is felveszi a versenyt.

A denevérek kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak. Elfogadják a speciális denevérodút is, melyeknek az áttelelésre is alkalmasnak kell lennie.

2. Tégy Te is azért, hogy növekedjen a Föld növényborítása!

Ültess fát rendszeresen ősszel, vagy tavasszal saját kertetekben, vagy közterületen, olyan helyen, ahol azt a település illetékes szakembere, például a városi főkertész jóváhagyja.

Ne felejtsd el, hogy a városias területeknek még nagyobb szükségük van az árnyat és oxigént adó fákra. Nézz utána, hogy saját lakóhelyeden melyek az őshonos fafajok, és lehetőleg azokból válassz facsemetét! Az épületek déli oldalán, ha arra van lehetőség, ültessetek nagy lombkoronájú fafajtákat, hogy a nyári hűvöset ne légkondicionáló berendezésekkel kelljen előállítani. A kifejlett fa nyáron jelentős árnyékot ad, így helyettesítheti az energiafaló mesterséges hűtést.

A növények is lélegeznek, ahogyan más élőlények, miközben oxigént fogyasztanak és széndioxidod bocsátanak ki. Van azonban a növényeknek egy másik fajta gázcseréje, ami a fotoszintézishez köthető és számunkra igazán fontos. Fény hatására fotoszintetizálnak, széndioxid felhasználásával állítanak elő oxigént és építik fel saját szöveteiket. Mivel életük során jóval több oxigént termelnek, mint széndioxidod, ezért mondjuk a növényekre, hogy oxigéntermelők.

3. Télen segítsd a hazánkban maradó hasznos énekesmadarakat a tél átvészelésében!

Nem kell hozzá más, mint egy egyszerű műanyag palack, egy olló és zsinór- no meg madáreleség.

A palack oldalába az aljától számítva 6-7 centire vágj egy akkora lyukat, amelyen keresztül egy madár kényelmesen befér. A palack alját töltsd fel eleséggel, majd a kupakjához csíptess egy zsinórt, azzal kösd ki madarak által gyakran látogatott, sűrűbb bokrok oldalára vagy fenyőfák ágára, persze olyan helyre, amit te is könnyen elérsz, amikor pótolni kell az eleséget. Tavasszal ne hagyd kint a palackokat, gyűjtsd össze és dobd ki őket a megfelelő helyre, vagy tedd el a következő télre.

A következő videóban Bálint gazda (Bálint György) elmeséli, hogyan kell madarainkat télen etetni.


4. Takarékoskodj a vízzel!

Nagyon egyszerűen takarékoskodhatsz a vízzel, csupán oda kell figyelned néhány dologra.

• Kádban fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egy néhány perces zuhanyzás fele annyi vizet fogyaszt el, mint ha teletöltenéd a kádat a fürdéshez.
• Fogmosás közben mindig zárd el a csapot, ne folyjon feleslegesen a víz! Használj poharat az öblítéshez!
• Gyűjts esővizet a szobanövények locsolásához, így nem kell ehhez csapvizet használnotok!
• Léteznek víztakarékos fejek a zuhanyra és a kézmosó csapra, szereljetek fel ilyet otthon!
• Ne mosogass folyó vízben, inkább áztasd elő az edényeket, így könnyebben is tisztulnak.

5. A legfontosabb a hulladék megelőzés

Vásárolj tudatosan, hiszen a családok szemetesében lévő hulladéknak majdnem a fele csomagolóanyag, például élelmiszercsomagolás, tejes doboz, zacskó.

Ezért inkább olyan dolgokat válassz a boltban, ami nincs csomagolva! Például olyan fogkrémet, aminek a tubuson kívül nincs papírdoboz csomagolása, hiszen az teljesen felesleges, amint kibontod, azonnal a szemétbe kerül. Az is fontos, hogy csak azt vedd meg, amire valóban szükség van. A fölöslegesen megvásárolt termékekből ugyanis előbb-utóbb hulladék lesz. A pénztárnál pedig ne vásárolj számolatlanul nejlonzacskót, inkább legyen nálad mindig egy többször használható bevásárlótáska! Ha valami elromlik, előbb próbáld meg megjavítani, vagy hozzáértővel megjavíttatni, és csak akkor vásárolj újat, ha a javítás nem lehetséges.

6. Gyógyító növények

Minden növény fogyasztása valamilyen hatással van a testünkre, ha megesszük. Van amelyik élénkít, mint a kávé, és olyan is akad, ami mérgező, mint a gyilkos galóca, ezért azt nem is szabad megenni. Léteznek olyan növények is, melyek gyógyító hatásúak, ha megfelelően alkalmazzuk őket. Gyógynövényekkel biztosan te is találkoztál már, például kamillateát ittál, ha fájt a hasad, vagy hársfateát, ha köhögtél. Elterjedt még a lándzsás útifű használata megfázáskor vagy a körömvirág a bőrproblémákra.

Legismertebb gyógynövényeink

A népi gyógymód és a természetgyógyászat ezeknél persze jóval többet ismer, Magyarországon például ezer féle gyógynövény terem, így akár te is találkoztatsz velük a természetben, sőt, össze is gyűjtheted őket a réteken, erdőkben, folyók, patakok, tavak partjain, árokszélen. Fontos azonban jól ismerni a gyógynövényeket, ha szeretnénk gyógyításra használni. Nem csak azt kell tudni, hogy melyik milyen betegségre való, hanem azt is, hogy a növény melyik részét, a levelét, virágát, vagy gyökerét lehet felhasználni, mikor és hogyan kell gyűjteni, megszárítani és tárolni.

7. Növénytársítások  

A vegyes kultúra a szerves kertészkedés része, ahol a jól átgondolt növénytársítással, egymás mellé vetésével a a növények egymás fejlődésére kedvező hatással vannak. A vegyes kultúrában szorosan egymás mellett termesztünk különböző növényeket. Ahogy a virágágyásban sem csak egyféle növény kap helyet, úgy a veteményes ágyásaiban is a sokszínűség látható. Ezek az összeültetések jól átgondolt, tarka keveréket alkotnak, ahol a növények egymásra kedvező hatással vannak.

A vegyes kultúra előnye:

• Termőterület jobb kihasználása
• Fokozott védelem a kártevők és betegségek ellen
• Fokozott ragadozó rovar populáció
• Megnövelt hozam
• Fokozott gyomelnyomó hatás
• Fokozódik a  mikroorganizmus tevékenység a talajban

Például:

• A káposztaágyba ültetett saláta és spenót csökkenti a földibolha elszaporodását.
• A vörös- és fejeskáposzta közé ültetett paradicsom és kapor illata a káposztalepkét tartja távol.
• Répaágyban lévő kapor a répamag csírázóképességét javítja.
• A kerti laboda és kömény mellett a burgonya íze finomabb.  
• A tetvek túlzott elszaporodása ellen alkalmazhatjuk a büdöskét, körömvirágot, mákot, sarkantyúkát.
• A rózsa közé ültetett levendula erős illata a hangyákat tartja távol, és ezáltal a vele szimbiózisban élő levéltetvek védelem nélkül maradnak.
• A büdöske és körömvirág a rózsa és paradicsom közé ültetve a lebegő legyeket vonzza magához, melyek a peterakáshoz szükséges fehérjét ezeknek a növényeknek a pollenjéből nyerik.
• A szamóca ágyásba duggatott fokhagyma (kibocsájtott illóolajával) a lisztharmat és termésrothadástól véd.Ugyanezt a hatást a kamilla sorok közé szórásával is elérhetjük.
• Vöröshagyma közé ültetett sárgarépa szintén remek védelem a két növény hagyma- és répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező sárgarépa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő vöröshagyma mellett.
• A saláta megvédi a földibolhától a retket.
• A káposzta közé ültetett büdöske a káposztalepkét riasztja erős illatával. Ezen kívül a büdöske gyökérzete fonalféreg riasztó hatással is rendelkezik, ezért a burgonya közé is ültethetjük. A büdöskének bokrosodása révén gyomfojtó hatása is van, ezért szegély növényként is jól alkalmazható.

Mindezek mellett érdemes élnünk  azzal a lehetőséggel is, hogy egyes növényekkel egy helyre gyűjtsük, csalogassuk a kártevőket. Vagyis, a haszon- vagy dísznövény mellé olyan növényt telepítünk, amely jobban vonzza a közös károsítót mint a főnövény. Ilyen esetben a csalogató növényt  még az előtt, hogy a főnövényt megtámadják a kártevők a károsítókkal együtt megsemmisítjük.

Egyéb aromás gyógynövényeket is tehetünk, amelyek a kártevőket "megtéveszthetik" míg a hasznos élőlényeket odavonzzák a kertünkbe. Orvosi zsálya, Muskotályzsálya, Szurokfű, Izsóp, Kerti kakukkfű. Nem szabad kihagyni a körömvirágot, és a bársonyvirágot sem, mert jótékony hatásukat ők is kifejtik a veteményesben.

8. Mulcsozás

A természetben magától is képződik mulcs, például a lehullott falevelekből az erdőkben. A kertben ezt a természetes folyamatot tudjuk mi is felhasználni, talajjavítás céljából.

A mulcsozás azt jelenti, hogy szerves anyaggal betakarjuk a talajt. A mulcsozás segíti a növények egészséges fejlődését, és növeli a talaj termékenységét.

A mulcs hatásai:

• A mulcs a legjobb tápanyag és optimális élettér számos hasznos talajlakónak.
• A talajlakók a mulcs alatt laza, morzsalékos talajt hoznak létre.
• A talaj humusztartalma növekszik, a növények több tápanyagot tudnak hasznosítani a talajból.
• A mulcsréteg alatt még szárazabb időszakban is nedvesebb marad a talaj.
• Csapadékos időszakban a mulcs megvédi a talajt az eróziótól, és a feliszapolódástól.
• A mulcsréteg megvédi a talajt és a talajlakókat a hőmérsékleti ingadozástól és a túl erős besugárzástól.
• A vastagabb (min: 5 cm) mulcsréteg gátolja a nemkívánatos gyomok kelését.

Tippek:

• a csapadékosabb területeken csak vékonyabban mulcsozzunk (maximum: 3 cm), hogy megakadályozzuk a befülledést
• ahol nagyon sok csiga van, ott is csak vékony réteget használjunk, ne készítsünk optimális búvóhelyet a kártevőknek

9. Növényi készítmények

A kereskedelemben kapható anyagok mellet sajátmagunk is készíthetünk növényi kondicionálókat. Többféle anyag képes a növények felületén egy vékony védőréteget képezni, amelyen nem tudnak a gombaspórák, vagy a károsítók átjutni. Más fajtája, olyan hatást fejt ki, hogy a növényeknek vastagabb epidermisze fejlődik, vagy pedig védőanyagok halmozódnak fel a levél külső rétegében. Más anyagok indirekt módon hatnak, segítik a gyökerezést, javítják a talajéletet, a raktározott tápanyagok jobb hasznosulását indukálják, ezáltal erősítik a növényeket.

A többszöri használatuk ajánlott, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, és a kártevők megjelenését. Leginkább a gombabetegségek ellen hatásosak.

A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a különböző készítmények kombinációi gyorsabb növekedést, ritkább megbetegedéseket és egészségesebb növényeket eredmény.

A csalánlevelet valóban lehet hasznosítani a növényvédelemben, mert ha rápermetezzük a nővényekre, akkor azoknak a bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk és a kártevők is nehezebben tudják átszúrni. Azt nem merem ajánlani, hogy a gombaölő vagy rovarpusztító szerek helyett használják a csalánlevelet. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban nagyon hasznos.

Hogyan készül a csalánlé? Össze kell gyűjteni öt kiló friss csalánhajtást és azt egy napos helyre állított fa-, fém-, műanyag- vagy betonedénybe tenni, majd felönteni 20 liter vízzel. Nyári napon a lé erjedése rövidesen megindul, miközben igen erős, kellemetlen szag keletkezik. Az erjedés tíz nap alatt befejeződik, ekkor az oldatot át kell szűrni és ötszörös mennyiségű vízzel felhígítva használni permetezésre vagy öntözésre.

Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a hagymahéjnak, pedig fel lehet használni gombás betegségek ellen, és a kártevők távol tartására is. Akár a vörös-, akár a fokhagymáról van szó, kiváló antibakteriális hatással rendelkeznek. Megölik a talajban lévő kórokozókat, fertőtlenítik a talajt, védi a kertet a levéltetvektől és atkáktól. Ugyanez érvényes a fokhagymára is. Így készítsük el:

400 gramm hagymahéjra, vagy összevágott hagymára öntsünk forró vizet, kb. 4 liter, és hagyjuk állni legalább 1 napig. Másnap forraljuk össze, hagyjuk kihűlni, és szűrjük le. Ezzel a lével öntözzük a növényeket 4-5 naponta.

A hagyma szagát nem kedvelik, vagyis elkerülik a poloskák, tripszek, és a fokhagyma illatát a csigák sem kedvelik!

10. Megfelelő öntözés

A növényeknek különböző vízigényük van, amelyet az öntözés során figyelembe kell venni.

Az öntözésnél három egyszerű elvet kell követni:

1. Az esővíz alkalmasabb az öntözésre, mint a kútvíz, vagy a vezetékes víz, mert melegebb és mészmentes.


2. Ritkább, de nagyobb mennyiségű vízzel való öntözés, amelynél a víz mélyen a talajba hatol, a gyökereket arra ösztönzi, hogy a mélyebb rétegekben jobban elágazzanak.

3. Javasolt a növényeket inkább korán reggel öntözni, mint este, mert este gyorsabban kiszárad a talaj, és elkerülhetjük a növények hidegsokkját is. Ezen kívül az esti öntözéssel odavonzzuk a nemkívánatos meztelen csigákat, sőt még a gombabetegségekre való hajlamot is növeljük.

A csepegtetőöntözés víz- és energiatakarékos öntözési mód. A növényeknek is jobban megfelel ez a „kortyonként való itatás”, mint a szórófejes öntözés. Csak a gyökérnyakat szabad öntözni, hogy elkerüljük a levelek megégését.




A mulcsozás segít a vízzel takarékoskodni, mert segít a hőmérséklet kiegyenlítésében és megakadályozza a talaj kiszáradását.

11. Komposztálás

A komposztálás nem más, mint irányított „humuszgyártás.”

A mi feladatunk csak annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk azoknak az élőlényeknek (mikroorganizmusoknak, gombáknak, férgeknek, gilisztáknak stb.), amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat.  

Melyek a komposztálható nyersanyagok?  A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók. 

1.  Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények (cserép nélkül) stb.

2. Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz

3. Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír (nem színes), karton, haj és köröm.



Mit nem szabad a komposztba dobni?

1. Főtt ételmaradékot (főként húst és halat, mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret és csontokat,

2. Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben)

3. Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)

4.Színes újságot

5. Pelenkát, porzsák tartalmát

6. Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot (semmiféle veszélyes anyagot!)

Tudjuk, hogy a növények (fák, bokrok, dísz- és haszonnövények) a talajból felvett tápanyagokból építik fel testüket (leveleiket, törzsüket)? A talajból elhasznált tápanyagokat ezért kell pótolni. Ha a levelekben és más növényi részekben felhalmozódott tápanyagokat elégetjük vagy a szemétbe dobjuk (így azok kikerülnek a természet körforgásából), megfosztjuk növényeinket a továbbéléshez szükséges tápanyagoktól, és azok elpusztulnak. A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot.   

Mely élőlények vesznek részt a komposztálás folyamatában?

1. A mikroorganizmusok: többnyire egy sejtből álló, szabad szemmel nem látható növények vagy állatok. Ezek a mikroorganizmusok olyan enzimeket választanak ki, melyek segítségével le tudják bontani a szerves anyagokat.

2. Gombák és enzimek: ők ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fás szárú növényekben található, ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában.

3. Makrofauna: az egyes rovarok, férgek, giliszták szerepe igen fontos a szerves hulladékok feldolgozásában. Járataik révén a komposzt levegőztetését biztosítják, folyamatosan keverik a szerves anyagokat, tápanyagokat bocsátanak ki.

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt