Wittmann családtörténet: jószágkormányzók, professzorok, dékánok és egy Nobel-díjas tudós
A nyár folyamán baráti látogatást tett karunkon a családtörténeti kutatásokat folytató Johannes Hinterberger, a jogelőd Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézetet megszervező Wittmann Antal szépunokája. A reformkori tudós mezőgazdász és jószágkormányzó ötödik generációs leszármazottját Prof. Dr. Schmidt Rezső, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja látta vendégül Mosonmagyaróvárott.
Az egy naposra tervezett és kétnaposra nyúlt vizit rendhagyónak tekinthető. Sajnos a család magyarországi férfiága az alapító unokája, denglázi Wittmann Gyula – egykori magyaróvári gazdász – 1929-ben bekövetkezett elhunytával kihalt. Johannes Hinterberger elmondása szerint a nõi ágon fennmaradt, és Bécsben letelepedett Wittmann-utódokat az 1920-as évekig szoros szálak fűzték Magyarországhoz, ám a második világháború után ezek gyengülésével kevesebb információt kaptak az Akadémiáról is. „Most azonban, hogy kinyíltak a kapuk, Dékán Úrral folytatott eszmecserénk után bátran mondhatom, hogy mindenképpen szeretnénk újra szorosabbá fűzni ezeket a kötelékeket. Szépapám szobrát látva nagyon meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy ennyire őrzik emlékét, még mindig a hatása alatt vagyok. Korunkra nem jellemző a múlt ápolása, tisztelettel gondolok azokra, akik ezt megteszik. Nagy motivációt ad, hogy itt lehetek, a múltbatekintés mellett most alapozzuk jövőnket is.” – nyilatkozta a Kisalföld c. napilap riporterének az utód, a Kar mellett kiemelve az Óvári Gazdászok Szövetségét, amely hathatós támogatásával újult meg a magyaróvári temetőben Wittmann Antal síremléke, illetve került felállításra, valamint alapításra a Vár bejárata előtti mellszobra és egy róla elnevezett díj is. Sajnos a Szövetség elnöke, Dr. Nagy Frigyes nyugalmazott miniszter Úr egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a találkozón, de Johannes Hinterberger a Dékán Úrtól kapott ajándékok mellett nagy örömmel forgatta a Nagy Professzor Úr által jegyzett, Wittmann Antal életútját bemutató kiadványt is. A kapcsolatok szorosabbá fűzése érdekében a fiatalember meghívást kapott a kar több rendezvényére is, így az idén 150 éves Óvári Gazdász Dalárda jubileumi báljára is (bővebb információ: http://dalardabal.mindenkilapja.hu, dalardabal150(at)gmail.com; 0670 453 9418).
A dékáni találkozó és a Vármúzeum megtekintése után a Tanulmányi Csoport által gondozott, az 1800-as évek első feléből származó megsárgult hallgatói anyakönyvek megtekintésére és néhány családtörténeti adat pontosítására került sor, ahol Kiss Zoltán volt a Wittmann sarj segítségére. Az itt őrzött iratok szerint a família több tagja Magyaróvárott hallgatta az agrártudományokat, a már említett denglázi Wittmann Gyula mellett, az ifjabbik Wittmann Antal is, aki az édesapja által kijelölt úton haladva Károly főherceg birtokainak irányításából szintén kivette részét. A családalapító természettudományos érdeklődését öröklő utódok szintén kiemelkedően teljesítettek, és generációk óta meghatározó szereplői az osztrák tudományos életnek. A Magyaróvárott született unoka, Prof. Dr. Bauer Sándor – denglázi Wittmann Josephine és a szintén óvári gazdász Bauer Sándor József fia – a bécsi Műegyetem megszervezője, a kémiai fakultás dékánja, majd az egyetem rektora lett. Úttörő munkásságának elismeréseként a bécsi tudományos akadémia 1888-ban választotta levelező tagjává. Az ő unokája (Wittmann Antal ükunokája) volt Prof. Dr. Erwin Schrödinger, akit a kvantummechanika egyik atyjaként tartanak számon világszerte. Az 1926-ban, a hullámmechanikáról publikált cikkét ma Schrödinger-egyenletként ismerjük, amely a XX. század egyik legnagyobb tudományos eredményeként forradalmat idézett elő a fizikában és a kémiában egyaránt. Emellett az idősebb korosztály számára Schrödinger szintén ismerős lehet még az egykori 1000 Schillinges bankjegyről, ahonnét egykoron arcképe köszönt vissza. Az ükunoka, Albert Einstein személyes jóbarátja, 1933-ban kapott fizikai Nobel-díjat Paul Dirac-kal „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”.
Emlékét és zsenialitását örökre megőrizendő, a Hold túlsó oldalán található hatalmas Schrödinger-krátert halála után nevezte el róla a Nemzetközi Csillagászati Unió. Érdekesség, hogy életműve egy merőben eltérő tudományterületre volt még hatalmas hatással: James Watson és Francis Crick visszaemlékezései szerint Schrödinger legnépszerűbb, Mi az élet? című könyve, amelyben egy, az élõ szervezetek genetikai kódját hordozó összetett molekula fogalmát tárgyalja, adta a lökést számukra, hogy a géneket kutassák, ami a DNS kettős spirál szerkezetének felfedezéséhez vezetett. 1962-ben kaptak orvosi Nobel-díjat.
A kiterjedt família tagjai között azonban még számos jelentős tudományos tevékenységet folytató személyiséget találunk: Johannes Hinterberger dédapja volt Friedrich Hinterberger kémiaprofesszor, neves élelmiszer-vegyész, az opianin nevű vegyület „feltalálója”, nagyapja pedig Hugo Hinterberger, a mikrofotográfia úttörője, annak eredményes alkalmazója a természet- és orvostudományokban. Mindenképpen említést érdemelnek még Rudolf Schrödinger és Johann Zahlbruckner botanikusok is: előbbi a bécsi zoológiai és botanikai társaság alelnöke, utóbbi a mezőgazdasági társaság egyik alapítója és vezetője volt. Növénytani tudományos érdemei előtt tisztelegve egy növénynemzetség is róla kapta a nevét. (A Zahlbrucknerek közül ketten is Magyaróvárott végezték tanulmányaikat). A család élő képviselői között is találunk elismert tudósokat: közülük ketten is egy-egy bécsi kutatóintézet igazgatói, illetve mindketten a bécsi agrártudományi egyetemen oktatnak, ahol Johannes Hinterberger tájépítészetet hallgat.
Wittmann jelenkori hatását azonban nem csak tehetséges utódain keresztül érzékelhetjük: a közelmúltban újra nagy elismerés érte a családot a tudomány területéről. Mielőtt azonban a történetben túlságosan előre szaladnánk, emlékezzünk meg a rendkívül széles ismeretekkel és szakértelemmel rendelkező Wittmannról, mint európai hírnévre szert tett agrárszakemberről és tudósról. A néhai jószágkormányzó munkássága úttörő jellegű volt a mezőgazdaság több ágában is, bármihez fogott Wittmann, zsenialitása mindenben megnyilvánult. Példának okáért a vízgazdálkodás, rét- és legelőművelés területén az általa tervezett márialigeti öntözőrét hozott számára dicsőséget, amely a maga nemében teljesen egyedülálló volt, és a kontinens minden sarkából vonzotta az érdeklődőket. A juhtenyésztés terén a belterjes állattartási technológia fejlesztésében is maradandót alkotott: több évtizedes vitákat zárt le az általa Európában (és talán a világon) elsőként alkalmazott módszerekkel. A gyakorlati tapasztalatait, kísérletező jellemének köszönhető fejlesztéseit több tanulmányban tette közkinccsé. Tudományos tevékenységének legnagyobb elismerése talán, hogy egyik könyvét, a kiadása után közel 200 évvel (!) kulturálisan roppant fontos műnek nyilvánítva, beválasztották azon történelmi kordokumentumok közé, amelyek megőrzését kiemelt feladatként kezelik. Így egy amerikai kiadónak köszönhetően Wittmann műve eredeti formájában 2010-ben újra kiadásra került, és a világ minden táján forgalomba hozták.
Mosonmagyaróvárott és a történelmi Moson megyében szintén „letette névjegyét” Wittmann. Mindamellett, hogy Albert Kázmér uradalmainak irányítójaként az ő javaslatára hozta létre 1818-ban a herceg Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, többek között neki is köszönhető, hogy 1813-ban Magyaróvárra kerülve, a várost folyamatos kiöntéseivel veszélyeztető Lajta szabályozásával, a környék mocsaras területeinek lecsapolásával és rendezésével nagy kiterjedésű területeket tett élhetőbbé – lakhatóvá és művelhetővé. Mosonmagyaróvár tüdejét, a róla elnevezett parkot szintén az ő tervei és felügyelete mellett telepítették.
Kapcsolata a várossal azonban előbbre datálható: a családi adatok szerint Wittmann Antal felesége, Zickler Franziska Magyaróvárott született 1768-ban. A legendát publikáló Dr. Walter J. Moore amerikai biográfus (Schrödinger, life and thought; Cambridge University Press, 1989) szerint a rendkívüli szépséggel megáldott Franziska II. József magyar király és német-római császár „szerelemgyereke” – Albert Kázmér feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek unokahúga – volt, és egészen haláláig harmonikus, példaértékű és kölcsönösen őszinte vonzalmon alapuló házasságban élt Wittmann Antallal.
A fényképen a vendéglátó Prof. Dr. Schmidt Rezső dékán és a szépunoka, Johannes Hinterberger az Óvári Gazdászok Szövetsége által állíttatott Wittmann-szobornál.