Megújult a gazdász emlékmű
90 éve ért véget az első világháború. Az Óvári Gazdászok Szövetsége úgy döntött, hogy ebből az alkalomból tagjainak anyagi hozzájárásával felújítja a Vár épülete előtt található első világháborús emlékművet, amely az elmúlt évtizedekben ugyancsak lepusztult, a feliratok szinte olvashatatlanná váltak.
Az öreg Akadémiának 42 halottja volt, az ifjúság színe-virága. Mindez a császárság bűnös kisebbségi, és területszerző politikája miatt. „Megállj, megállj kutya Szerbia, nem lesz tiéd soha Bosznia!” énekeltették a magyar katonákkal, akik azután tömegesen véreztek el Galícia frontjain, Doberdó-Isonzó táján, vagy a görczi hídfőnél a Habsburgok és támogatóik érdekében. A háború végére Trianon tett pontot. A 42 gazdász egyidejűleg volt hős és áldozat, akikből 42 kőbe vésett név maradt emlékeztetőül.
Az emlékművet 1937-ben építették, és október 3-án avatták fel ünnepélyes külsőségek közepette. „Egymás után vonultak fel lobogóik alatt az intézetek, testületek, alakulatok. Az akadémiai ifjúság Turul csapata, trombitaszóval a helyőrség díszszázada, majd a hadastyánok, zenekarral a leventék, a cserkészek, a csendőrség és a rendőrség szakaszai. Azután a hadirokkantak és tűzharcosok, nem utolsó sorban az akkori aranydiplomás gazdászok.” Nagy számban vettek részt a megye legmagasabb rangú hivatalnokai, egyházi méltóságai és arisztokratái - olvasható a korabeli sajtóban.
A tábori mise után Dr. Vitéz Bíró Gyula akadémiai tanárunk mondta el avató beszédét. Az emlékművet Groffits Gábor akadémiai igazgató vette át megőrzésre. (Az Óvári Gazdászok Szövetségének meggyőződése, hogy ez a megőrzés nekünk utódoknak is kötelességünk.) Nagyszámú koszorú került az emlékműre, amelyek közül megemlítendő Dr. Sattler János polgármester, Dr. Villax Ödön kutatóintézeti igazgató, Dr Kühne Lóránt parlamenti képviselő, Krolopp János, a magyaróvári Habsburg Birtok jószágkormányzója, Ferkis József, az óvári gazdászok ifjúsági elnöke. Koszorút helyeztek el a társintézmények képviselői is. Nem hallgatható el, hogy az avató ünnepségre és a beszédekre rányomta bélyegét az a politikai hangulat, amely 1937-ben már eluralkodott az országban, és egyenesen vezetett a második világháborúhoz. De ez már egy másik történet.
Az emlékműavatás ünnepi tanévnyitóval folytatódott. Napirendje hasonló volt, mint mostanában, közel 70 év után. Groffits igazgató ismertette az elmúlt év eredményeit, a feladatokat, kiadta az aranydiplomákat és az alábbi, ma is figyelemre méltó, korát messze megelőző bejelentést tette: „a nép szélesebb rétegeinek felkarolását célzóan Szövetkezettan és Falufejlesztés címmel új tantárgyat rendszeresítenek”.
Megemlítendő, hogy az emlékművet annak idején Hajas István budapesti műépítész tervezte és Péter György magyaróvári szobrász és kőfaragó mester készítette el.
Az Óvári Gazdászok Szövetsége köszönetét fejezi ki tagjainak, akik anyagi hozzájárulásukkal lehetővé tették az emlékmű rendbehozatalát, valamint Réthyné Anikó kőfaragó vállalkozónak és kollégáinak, akik a munkálatokat elvégezték.
Az 1937-es avatáson egy hallgató elszavalta Zilahy Lajos Katonatemetés című költeményét, amely ide kattintva olvasható.