Dr. Révy Dezsőnek címzett vers 1940-ből
Dezső bához
Írta: Roland
Bátyánk Dezső!
Szívünknek gyöngye!
Köszöntenek-e mondatok,
A lelkemet eléd kiöntve,
Ki mostan szól, nem én vagyok.
Évfolyamunk örömtől részeg,
Hogy élted nem lesz tárgytalan
S az életet kísérő vészek
Közt nem kerengsz társtalan!
Új nap ragyog szelíd meleggel!
Fejedre éltednek delén,
Ki boldogít majd este, reggel:
Leendő nőd a szép Helén!
S mint üstökös mely égen száguld,
És, dús uszályt ereszt elő:
Tetézve majd a boldogságot
Jövend el, a keresztelő!
Ne haljon ki a Révy-névnek
Pompája, míg a Föld rohan!
Nagy tengerét a jónak, szépnek
Kívánja hőn az évfolyam!
Móvár, 1940. febr. 16.