Dr. Révy Dezsőnek címzett vers 1940-ből

Dezső bához
Írta: Roland

 

Bátyánk Dezső!

Szívünknek gyöngye!

Köszöntenek-e mondatok,

A lelkemet eléd kiöntve,

Ki mostan szól, nem én vagyok.

Évfolyamunk örömtől részeg,

Hogy élted nem lesz tárgytalan

S az életet kísérő vészek

Közt nem kerengsz társtalan!

Új nap ragyog szelíd meleggel!

Fejedre éltednek delén,

Ki boldogít majd este, reggel:

Leendő nőd a szép Helén!

S mint üstökös mely égen száguld,

És, dús uszályt ereszt elő:

Tetézve majd a boldogságot

Jövend el, a keresztelő!

Ne haljon ki a Révy-névnek

Pompája, míg a Föld rohan!

Nagy tengerét a jónak, szépnek

Kívánja hőn az évfolyam!

 

Móvár, 1940. febr. 16.