Rovarok és csigák
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt
Aranyos rózsabogár: A kb. 2 cm nagyságú, zömök testű bogár felül csillogó fémes zöld, alul rézvörös. Ez a faj egész Európában megtalálható, kertekben, parkokban, erdőben. A bogarat virágzó bokrokon, főként galagonyaféléken, vadrózsán, bodzán lelhetjük fel. Virágporral, nektárral és az érett gyümölccsel táplálkoznak, főként a rózsafélék családjába tartozó fajokon, innen kapta a nevét is. Lárvái korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak. Kártétele csak az utóbbi években vált jelentősebbé.
Médiaállomány
Burgonyabogár: A kifejlett élénksárga színű, csíkokkal tarkított bogár kb. 1 cm hosszú, ovális alakú, hátoldala erősen domború. Valószínűleg Mexikóból került Európába, de ma már a világon mindenütt előfordul, ahol legkedveltebb tápnövényét, a burgonyát termesztik. Nemcsak a lárva, de a kifejlett bogár is igen súlyos kártevő, hiszen a bogarak az érési táplálkozásuk alatt 2-3-szor annyit fogyasztanak, mint a lárvák egész fejlődésük alatt. Érdekesség, hogy valószínűleg egyedüli bogárként szobrot is állítottak neki Héderváron, magyarországi első előfordulási helyén.
Médiaállomány
Csíkos pajzsospoloska: kb. 1 cm hosszú, teste vörös-fekete csíkozású. Testnedve mérgezõ! Fő elterjedési területe Közép-Európa déli része, Magyarországon is gyakori. Napsütötte, meleg helyek, rétek, déli lejtők és rézsűk lakója. Leginkább az ernyősvirágzatú növényeken, például murkon, erdei turbolyán él. A növények nedveit szívogatja, alkalomadtán ragadozó életmódot folytat.
Médiaállomány
Éti csiga: Hazánk legnagyobb termetű csigafaja, Európa szinte összes országában megtalálható. Háza barnás, legfeljebb öt kanyarulattal, maximum 5 cm-esre nő meg. Ritkás, nedves talajú lombos és legyes erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok, szőlőhegyek lakója. Lágy szárú növényekkel táplálkozik. Emberi fogyasztásra is alkalmas, először a francia konyha fedezte fel, és ínyencségként ma már nagyon sok helyen kapható. Magyarországon azonban védett, gyűjtését és hasznosítását rendelet szabályozza.
Médiaállomány
Francia darázs: az 1-2 cm hosszú, sárga-fekete mintázatú rovar Európa mérsékelt éghajlatú részeinek lakója. Főként réteken, cserjékben bővelkedő tájakon, erdőszéleken és nyiladékokon található meg, sok esetben az ember közelében - pl. házak padlásain - fészkel. Ragadozó életmódot folytat, kis rovarokra és pókokra vadászik. A virágokat is gyakran felkeresi, ahol nektárt szív. Ősszel a túlérett gyümölcsökön lakmározik. Ha nem háborgatják, nem támad, azonban a darázscsípés veszélyes is lehet, főként az arra allergiások számára.
Médiaállomány
Gyötrő szúnyog: A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet, a fajok sokrétűsége ezért a trópusokon a leggazdagabb, ahol veszélyes emberi betegségek terjesztésében is szerepet játszanak. Magyarországon a leggyakrabban a gyötrő szúnyogok nöstényei okoznak kellemetlen csípésükkel, vérszívásukkal bosszúságot számunkra, mivel a hímek teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A kis méretű rovarok főként tavaink és folyóink mentén fordulnak elő.
Médiaállomány
Házilégy: A kifejlett rovar hossza általában nem éri el az 1 cm-t. A tor fekete, a potroh barna, az állat egy pár repülőszárnnyal rendelkezik. A sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. Nagy tömegben fordul elő azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát, így teszi azt fogyaszthatóvá. Mivel az emberi élelmiszerekre is rászáll, sok betegséget terjeszt.
Médiaállomány
Háziméh: Kb. 1,5-2 cm hosszúságú, színe fajtától függően az aranysárgától a feketéig változik, gyakran a potroh csíkozott. A világszerte elterjedt rovar legfőbb tápláléka a nektár és a virágpor. Felsorolásunkban a vadon élő állatok között szerepel, azonban lényeges, hogy háziasítása az általa előállított méz miatt már 6000 évvel ezelőtt elkezdődött. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhek virágmegporzó tevékenysége miatt is az egyik legfontosabb haszonállattá vált.
Médiaállomány
Hétpettyes katicabogár: A 0,5-1 cm közötti hosszúságú, hét fekete pettyel ellátott vörös szárnyfedőkkel rendelkező bogár szinte egész Európában elterjedt. A katicabogarak lárva és kifejlett korukban túlnyomórészt a kártevő levél- és pajzstetvekkel táplálkoznak, ezért rendkívül hasznosak a mezőgazdaság számára. Hasznos tulajdonságai miatt az ökológiai növényvédelemben előszeretettel alkalmazzák, ezért már Észak-Amerikába is betelepítették.
Médiaállomány
Kék nünüke: Az élénk kék színű, 1-3 cm hosszúságú rovar Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Főleg tavasszal és a nyári eleji időszak elején találkozhatunk vele. Kedvelt élőhelyei a laza talajú rétek, löszgyepek és árokpartok. Hazánkban szinte bárhol megtalálhatók, azonban inkább a magasabb fekvésű területek állata. Érdekesség, hogy lárvája élősködő, a nektárt gyűjtő méhekre kapaszkodva jut el a méhek fészkébe, ahol az összegyűjtött mézzel táplálkozik.
Médiaállomány
Májusi cserebogár: A 2-3 cm hosszú, barna szárnyfedőkkel rendelkező bogár viszonylag gyakori európai faj, amely életmódjával akár komoly mező- és erdőgazdálkodási károkat is okozhat. Lárvája a talajban él, ahol a növények gyökereivel táplálkozik, azokat károsítja. Az általában három év alatt kifejlődő bogár hazánkban - ennek megfelelően - háromévenként, tavasszal tömegesen rajzik. A kifejlett állatok növények leveleit, friss hajtásait rágják, amivel szintén tetemes kárt okoznak. Sok természetes ellenséggel rendelkeznek, a madarak is szívesen fogyasztják őket.
Médiaállomány
Nagy meztelencsiga: az Európában honos, de a világ számos részén elterjedt állat felnőttkorára eléri a 10-20 cm körüli hosszúságot. Színe jellemzően világosszürke vagy szürkésbarna sötétebb foltokkal, amelyeknek mintázata meglehetősen változatos. Legtöbbször a palántákban okoznak károkat, főleg a saláta, káposzta, zöldpaprika, karfiol és szamóca nevelése során találkozhatunk velük, de elpusztíthatják az egész növényt is. Főleg a nedves, párás időszak teremt kedvező életfeltételeket számukra. Természetes ellenségeik a különböző békák, sündisznók és a bogarak.
Médiállomány
Nappali pávaszem: Európa legnagyobb őshonos lepkéje, amely Magyarországon alapvetően gyakori fajnak számít, ám az utóbbi időben erősen megritkult, ezért védett állatnak számít. Az akár 15 cm szélességet is meghaladó méretű szárnyai barnák, és a szemfoltok mellett harántszalagok díszítik. Hernyója nagy és zöld színű, amelyen pirosas szemölcsök és belőlük kiálló serteszerű szőrök láthatók. Ez különböző gyümölcsfák (pl. szilva, körte, alma), kökény, kőris levelét fogyasztja, károsítja.
Médiaállomány
Verőköltő bodobács: Közismert és elterjedt európai poloskafaj, amely főként Közép- és Dél-Európában él. A legelső, tavasszal megjelenő rovarok közé tartoznak. Háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít. A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 cm. Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp. Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszi a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát.
Médiaállomány
TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt
