Új közterületeket neveztek el egykori óvári gazdászokról Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróvár új utcákkal gazdagodott! Büszkeségünkre közülük kettő is egy-egy volt hallgatónk nevét viseli, így a Duna-lakópark egyik közterületét Lenau Miklósról, az épülő tejkísérleti intézet új központjának megközelítését biztosító utat Csiszár Józsefről nevezték el. Az alábbiakban röviden róluk emlékezünk életútjaik ismertetésével.

Lenau Miklós (Csatád, 1802 - Bécs, 1850), vagy ahogy a nagyvilág ismeri, Nikolaus Lenau (teljes nevén Nikolaus Franz Niembsch Edler von Strehlenau) német nyelven alkotó osztrák költő volt, aki az egykori Magyarország területén, a Bánságban született. A volt magyaróvári hallgató (1822/23) a német biedermeier korának meghatározó alakja lett, akit az irodalomtörténészek „az osztrákok Petőfijeként” vagy „a német Byronként” említenek. Hazánk tájainak és életképeinek ábrázolásával ő "fedezte fel" Magyarországot a világirodalom számára. 23 magyar vonatkozású versét ismerjük, ezek közül 6 kötődik Magyaróvárhoz. Költeményeiben több helyütt felelevenednek a Mosoni-Duna, a Hanság és a Lajta képei. Itt töltött ideje alatt sokat lovagolt a folyó partján, barátaival kirándulásokat tett Bordacsra (mai Szentistván-puszta), hegedült és verseket írt. A két legnevezetesebb ide kötődő verse a Szerencse Istennője és a Házasság Magyarországon, de megénekelte az itteni sík vidéket és a szomorúfűzes Lajta partját is, illetve óvári barátaihoz, Kleyle Frigyeshez és Veszely Lászlóhoz fűződő kapcsolatát is.

A mosonmagyaróvári Fő utcán, a Malom-ági Lajta-híd közelében ma is áll az eredetileg barokk egyemeletes lakóház (Lenau-ház), amelynek emeletén Lenau szobát bérelt. Itt tartózkodásának emlékét 1877-ben óvári tisztelői - élükön Lenau barátjával, Alma Materünk 1818-as első évfolyamába beiratkozott Veszely Lászlóval - a weidlingi temetőben lévő síremlékről másolt domborművel örökítették meg. A város 1965-ben a Nemzetközi Lenau Társaság (alakult 1964-ben Stockerauban) mosonmagyaróvári ünnepélyes közgyűlése alkalmával márványtáblát helyezett a dombormű alá. Emlékének ápolásában kiemelkedő szerepet játszott szervezetünk jogelődjének elnöke, vitéz Dr. Hajdu Frigyes egyetemi docens, az ő munkájának köszönhető többek között, hogy városunk belépett a Nemzetközi Lenau Társaságba. A magyaróvári vár belső udvarában látható Lenau szobra és az a kőpad, amelyen a hagyomány szerint üldögélni szokott. Emlékét városunkban immár a róla elnevezett új utca is őrzi.

Dr. Csiszár József (Magyaróvár, 1901 - Mosonmagyaróvár, 1955) mezőgazdász, mikrobiológus, az Országos Tejkísérleti Állomás munkatársa volt (1926-), majd annak jogutódjának, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetnek lett vezetője (1940-). A hazai tejgazdasági kutatások kiemelkedő alakja, nemzetközileg elismert tudósa egyúttal a Tejgazdaság c. szaklap alapítója is volt, amelyet a szakma első tudományos és népszerűsítő orgánumaként tartanak számon. Nevét a Vas Károllyal közösen kidolgozott Vas-Csiszár-féle aromareakció tette világszerte ismerté.

Tanulmányait 1924-ben fejezte be a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, majd 1928-ban elvégezte az akkoriban unikális képzésnek számító Felsőbb Gazdasági és Tejipari Szaktanfolyamot is (a magyaróvári akadémia és a tejkísérleti állomás által 1926-ban közösen indított képzés évtizedeken keresztül a tejipari szakemberek felsőfokú oktatásának bázisa volt). Érdekesség, hogy 1933-tól Csiszár József már oktatóként vett részt a képzésben. 1953-tól pedig Gödöllőn is oktatott a Tejgazdaság speciális kollégiumán. Munkásságának első évtizedében a hazai tejgazdaságban lényeges előrelépés történt a vaj-, sajtgyártásban és a tejipari mikrobiológiában egyaránt, amelyekbe nagy lendülettel kapcsolódott be. Tevékenysége kezdetén a tejipari bakterológia volt kutatásának fő területe, ezt követően főként technológiai kérdésekkel foglalkozott. Tudományos és szakirodalmi eredményei elvitathatatlanok, sajnálatosan rövidre szabott élete során 15 könyvet, 100 önálló, saját kutatási eredményeit ismertető publikációt és több mint 500 ismeretterjesztő cikket írt. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet 1952-ben ítélték meg számára.

A tudományos élet mellett nem szakított a gyakorlati kérdésekkel sem, többek között sikerrel kísérletezett új típusú exportsajt készítésével is. Ez a jellegzetesen magyar keménysajtféleség Pannónia név alatt került forgalomba, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb sajt hazánkban és amelyet gyakran az ementáli magyar megfelelőjeként említenek.

A városunkban született, minden iskoláját helyben végzett, illetve itt is elhunyt tudós neve rövid idő alatt nemzetközileg szintén ismerté vált. Már 1937-ben felkérték XI. Tejgazdasági Világkongresszus egyik főelőadói tisztségére. Hazánkban nagymértékben hozzájárult tejiparunk tudományos alapon történő átszervezéséhez, korszerűsítéséhez. A tejgazdaságnak alig volt olyan kérdése, amelynek megoldásánál ne vették volna igénybe értékes tapasztalatait és magas színvonalú tudását. Kétségtelenül a magyar tejipari kutatás egyik legnagyobb, nemzetközi hírű egyénisége volt.

További információ: https://mosonvarmegye.net/hirek/hetvezer-ut-es-cirbolya-koz

Németh Attila